László Gyula: Sírfelirat Rudnay Gyula emlékére (Somogyi Múzeum 14., 1968)

a) A fekete láng Ha lakása, a terített asiatal ízeinek szeretete, a muzsika és ének, a tánc és a barátok kiözt komoly, vagy anekdobázó Rudnaynak és a tanárnak megismieirése képednek Iközelébe vitt, mennyivel inkább várható ez most, amikor a festő Rudnayt ismerjük mieg, ugyancsak hiteles vallomások alapján. Palettája: »Ha vallaimiilyen cseppfcőbarlangban készült részletfotogiráfiára, vagy a holdnak erősen nagyított fényképéire gondolunk, úgy némi fogiaűímlalt szerezhetünk arról, milyen a felülete az állvány és paletta elérhető részednek a sok ódaként fesltéktőH és olajtól. A paleitta szinte elmozdíthaftatlanul odaragad a padkához, nem is kerül karra, csupán arra szolgál, hogy a fesitékmassizák (főleg sötétsárgák, Ibarnák, pirosak, feketék) helyet találjanak rajta, keverve csaik ai Vásznon lesznek.-« '(Herman Iipót) »Nem tisztította palettáját. A régi rétegre nyugodtan rányomta .a friss fesltéket. Tisztán, ragyogóan jöttek ki ecsetje alól a színek. Tanítványai mind követték ezt a festői eljárást: valóban fantáztia-dúsító eljárás és elveszi a festék primer myerseségét. Rudnay mondogatta: »aki nem tad uralkodni palettája felett, nem festő.« {Шкеу György) »Gyula ugyanis nem kevert a közepes nagyságú szögletes, palettán, csak arra nyomta ki a (tubusból a színeket, mondván, hogy a vásznon úgyis összekeverednek. A maradék festék egyik napról a másikra meglbőrösödött, megsárgult, akkor újat nyomóit föléjük, így lassanként iá paletta Magyarország domború térképéhez lett hasonlatos. Mikor egészen megtelt, akkor leégette a fesltéket, vagy újat vett.« (Elekfy Jenő) Most pedig azokat a feljegyzéseiket közlöm, amelyek arról szólnak: hogyan festett Rudnay Gyula. Haüasyné Rudnay Róza: »Műkor festett, megszűnt a világ körülötte« — általában alacsony széket használt és ha állványon dolgozott, akkor is ülve maradt. — Együk gyönyörű kis víziestményét mintegy 20 perc alatt, Bábonyfban pedig egyik tájképét torlódó felhőkkel, olajban 'mintegy fél óra alatt festette meg. Leánya N. Rudnay Erzsébet mondta él, hogy egy alkalommal éppen ebédhez készülődtek, amikor a Mester meglátta a fehér peremű felhőket, azonnal festeni kezdett s mire a levest tálalták, a kép készen is volt. 51