Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

A kender adja а harangtköiteLet, a síriba leeresztő koporsó kötelet, az akasztókötelet, a ruhaszárító-kötelet, a rudaló-köteltet, a kocsihám-kötelet, a kötőféket, a marbakötelet, a vontató-kötelet, a kútkötelet, a rőzsfehoirdónkiatelet (a legszegényebbeknek), tartó, feszítő és húzótoöteliét, az álliatnyűgöző kötetet, a hajók horgonykötelet. A kötelek kicsinyített mása a spárga, zsineg, madzag és a fonal, pertui. A madzagféleket kézzel is fonták, tenyéren sodorták és ezzel volt a kötöző-zsineg, ezeket fonalból sodorták és összefonták. A fonalpertlit kis madzagsizövő desizkafiéle eszközzel szövik. Ezek a fonalpertiik már fontoeabb, magasabb célt szolgáltak mint a fonott, sodrott madzagtféiék. A f

onialpertläk : a csecsemő pólyát és a bölcsőt is ezzel kötötték át. A gatyapártálba ás ezt húzták bele gatyamadzagnak, A péntöd madzagot is ebből varrták fel kötőnek. A vászontarisznyára is ezt varrták fel vállövraák. A lkuíbacsra és a csutorára is ez volt a tartó öv. A zsákokra is ebből volt a zsákmadzag. Régen a kapcaikötő is forualmiadzag voit. Női ing »rétli« kézelője Általáról. Lt. sz. 10 733. 50