Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

A vászonrubák szabásához ás kellett segítség, ment minden aszszony nem tudatit jól szabni. A szabást (kezdjük az alsó fehérneműnél. A inai kispéntölt (rövidre, derékpánttal szabták kd, elől viagy hátul basaidlékfcal és ia hasadék két sarkára varrták a í űzőt, vagy pén/töl madzagot, amelyet a takács, vagy házi fonalból szőtték, madzagverőfa, vagy madzagszüjőfa névéin volt ismeretes. A g atyafűzőt vagy madzagot ds ebiből készítették, a zsák kötözőit, zsák madzagot is ebből ailkiallmazták és a. vászon (tarisznya kantárt ds ebből 'varrták fel. A ifénfi alsónadrágot, vagy szűkgatyát karoosan készítették, de itt azonban ezt a szót soha inem használták, hanem gatyapártát, és minden olyan inuhakoipoot, amelybe bújtatva húzták bele a fűzőt, pártának neveztek. A behúzáshoz lapos 11 cm hosszú maizzaglhúzónak nevezett fa lapos és a végén lyukasztva volt gatyafűzőfa stb. A szűikgatyámak volt üllepbuggyantója is és a nyári hőségben ebben ds dolgoztak a failusd pusztai férfiak szűkgatyások néven. A bő felső pántolt úgy készítették minit a klisipéntölt, osak hoszszabb aljat és bővebb tartalommal, az alsó kispéntől 3 vászcin szélben készült, a felsőbb bőpéntöl 4—5 szeles volt. Ezt ímeg is szoktlálk festeni felső miunlkiásszolknyáiniak, föstött vászonszoknya. néven viselték, mert ez már pamukos vászonból készült. A férfi ünneplő felső bőgatya is paimulkos vászcnból készült, vagy tiszta pamuk vászonból, 4—i6 szelesek voltak. A hétköznapi munkás bőgatyák száílaivászonból, vagy rühögő vászonból készülteik, ezt nevezték füstösbőg atya, szennyesbőgatya néven, mert ebben dolgoztak állandóan. Mindig szennyes, piszkos volt, azért Is mert ritkán mosták. A inai vászon alsó ingeket szűkre szabták, élői gombaivá, rövid ujjal a karon felül, a mellét ós a rövid ujjait sok esetben hímezték, mert (a nyári melegben ebben tartózkodtak állandóan, a neve szűkümög, a hímzett: pwszpalléros szűkümög, A felső ingblúzát bővebbre szabták és ezt felső blúznak hordták, a neve: rétli, rékli, volt női rétli. A férfi alsó szűfcujjú vászon inget alul hordták és ezt nyári melegben felső ingnek is hordták. Ezt nem hímezitek, csak a felső bőujjú inget hímezték. Ez utóbbit felső ingzubbonynak ds hordták és dolmány alatt ds, ennek a kézelőjét, a nyakát és a mellét hímezték és ünneplő ínginek ds hordták, paszpalléros félfiumög-nek nevezitek. A férfi és a női vászonkötény'ék egyformán voltaik festve, hímezve, az alsó szegély felett koszorú hímzéssel. 46