Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

A feles pamuikos vászonból készült a sávos egyszerű mintával a hétköznapi vászoinkélengye; szakajtóruha, ez volt a konyháimba is, törülköző, amelyet Kaiposmenitén kendőnek neveztek, kovászos abrosz és az 'egyszerűbb abrosizok, ágyterítők, egyszerűbb ablakfüggömyök, (amelyet fürhang-inaik neveztek. A imintamélküli feles parnukos fehér vászonból készült a fehérnemű: alsóimg, férfiing, nőding, alsó szűlkgatya, kdspéntial, ujjas és ujjatlan ing, Ibőgatya de, bőpémtöl lis, a pelenka is, vászontariisznya, túrószacsikó, női fejlkötő, komtyira valló, menyecske fejfcötő sbb. A fcapcaruha, a mosogatórcngy és a sikálórongy ás kódból volt, erre is használtaik. A szép, dir ága paimiulkos vagy feles vagy csupán paimukból készült a legszebb hímösvászon, abrosznak, szakajtóruháinak, kosarat leteríteni, törüllközőkendő, hímös törülközőkendő néven, ételhordó ebédösvéka címen letakaró hímösvásizon is ebből készült. A halotti keresztre is ilyent kötöttek. Régien volt olyan jobbmódú pairasztosálád, hogy a koporsóban levő szemfedelet ás hímösvászioniból alkalmazták hímösszömfödélnek nevezték. A legszegényebb családok szála ikócvászonból készítették a vászonruha szükségletet. A Ikenderfonalból is szőttbék vásznat, simaszála vászon volt a neve. Sokszor ebbe is szőttek mintát. Ez is tartós volt. A vászonholmi festése. A feles és tiszta pamutvásznat festették. Kékfestőhöz is vitték, meg házilag i;s ifestidtték. A házilag ifestés anyaga volt, a legkiválóbb kékfesték alapanyaga a tintabogyó nevű kúszónövény termése. Ezt úri házakra és jobbmódú parasztházakra, felfuttatták és kerítésekre, a bogyóit leszedve nyersen és átfoirrósítva felhasználták, szép sötétkékre tudtak vele festeni. A bodza bogyóiból is festettek lilásszínű ruhát. A dió zöld héjából sötétzöldet festették, és ezt szárítva, szép barna festést végezték. A legszebb barna festést a vöröshagyma héjával festettek, szép bairnía színtartó barna ruháklat. Ezt húsvéti himestojásck testesére is használták. A ruhafélék festésénél valamilyen más anyag vegyítése esetién szép 'más színt is adott, így is szítn-j tartó volt és nem fakult, különösen ha már rothadt hagyma is volt benne. A piros színt paradicsomlé, hecslilé, galagonyáié és piros ebszőlőlé és farkasalma léből ikapták és ezeket vegyítve változószínű ruhák elm éket /nyertek. A fehérítőt iá mészainyagból vették. A fekete festéket a koromból kapták, különböző anyagok és fák égetéséből, a szénkarmot összetörve. A fenyőfa mennél gyantásabb, annál több 42