Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

téfc a legtöbb lakodalmat is. Amelyik lány pártában maradt, azokBál húshagyókor vályút tettek a kályha szájába, és azt neki kellett kivennie. Húsvét. Vasárnap délután a Konterék kertjébe mentek a játszóra a gyerekek, eladósorban levő lányok és a legények is. Itt adták át a keresztszülők a húsvéti ajándékot: hímestojást, almát és narancsot. Hogy miért pont a Konterék kertjét választották ki, annak okát ma már nehéz megállapítani. Ekkora kertje másnak is volt, viszont itt épült a faluban a legrégibb téglaház, s a század elejéig ez volt itt a legmódosabb épület. Hogy a szokás még ezután is fennmaradt, az valószínűleg annak köszönhető, hogy a Konter családnál maradt fenn legtovább a nagycsalád intézménye, 1935—37-ig itt még együtt lakolt felnőtt fiaival és azok családjával a gazda. Itt volt egy udvarban a legtöbb gyerek, és ez továbbra is nagy vonzóerőt jelentett a fiatalságra. Ilyenkor húsvét délután itt esti harangszóig folyt a játék. Közösen játszották kicsik-nagyok a túrázást

11

, külön a kisebbek és külön a nagyobbak a cipózást

12

, a lityát vagy sicc a hátusót

13

, a beugrást

1

*, általában a kör játékokat. Leginkább csak lányok járták, a haj szénajom-szénájom

15

, a kivirágzott a diófa

16

, lánc-lánc

11 kezdetű dalokra való körjátékokat és a kocsizási. Csak fiúk szerették a pőtye

u

, a kijutás, sintéres

19

, labdajátékot és a pénzzel történő pupolást vagy strikkölést"

20

. Mátkázó-vasárnap a lányok küldtek egymásnak komatálat. Ebben a szokásban mindkét felekezetű lányok résztvettek. A tálban sülthús, rétes, alma és narancs volt. A későbbiekben 1920 körül rétes helyett cukrászsüteményt tettek. A tálat egy harmadik vitte, ezzel a szöveggel adta át: „Koma kűdte komának, ha nem teccik komának, kűdje vissza komának." A tálvivőt megvendégelték. Ezután a barátnők mátkának szólították egymást. Májusfa állítás még most is divatban van. 1945 előtt csak az állított májusfát egy lánynak, aki őt el is akarta venni. Ma már nincs ennek ilyen kötelező érvénye. A májusfa állítás után egy hétre történt a fa kitáncoltatása. A vőlegény és a leány családja gondoskodott a zenéről. A vőlegény a legénypajtásaival együtt ment el, először a vőlegény, azután a többiek táncoltatták meg a lányt a fa körül, majd a fát ledöntötték. A vendégeket borral kínálták meg. Pünkösd vasárnapján az első világháború előtti időkben 8—12 éves kislányok mentek pünkösdöt járni. Vittek egy kis 2—4 éves lápykát a karjukon, a pünkösdi királynét, akinek koszorú volt a fe^89