Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)
2. Természetfeletti lények ördög, rossz, többféle alakot ölthetett a nép elképzelése szerint. Nyúl képében járt az erdőkben, mellső lábával megfenyegette azt. aki le akarta lőni. Olykor az út egész szélességében jöttek a nyulak, ha rájuk lőttek, egy csomóba összeugrottak és táncoltak, majd nyomtalanul eltűntek. Az ördög fekete macska képében éjszaka megállította a kocsikat. Aki eladta magát az ördögnek, az az ördögjeit katulában őrizte, a katulában bogár alakot öltött. Egyébként szarvról és lólábáról is fel lehetett ismerni. Az ördög a gazdájának rengeteg pénzt hozott, de halálakor elvitte. Mikor vitték az ördöngös ember koporsóját a temetőbe, a koporsó tiszta üres volt. Lidérc (ludvérc) jótét lelök. Ha valaki nagyon sóvárog szerelmese után, azt meglátogatja kedvese képében a ludvérc és él vele férfival nőként, nővel férfiként. A ludvérc alakja egyébként olyan mint a nyomórúd, vagy rudazókötél, vagy fényes mint az üstököscsillag. A szobába az ablakon vagy a kulcslyukon keresztül közlekedik. Aki a lidérccel összekerül, annak teljesen elveszi az erejét, és az bele is hal. De el is lehet űzni, úgy, hogy a kulcslyukra annak, akihez jár, a gatyamazzag fűzőjét vagy szoknyafűzőjét tették, s mikor jött a ludvérc, azzal megkötözték, pipaszárdarabbal meglőtték, s akkor szenes tuskóvá lett. Vagy mikor megkötözték, tüzes vassal elverték, szemét kisütötték. Hazajáró lelök. A bűnös emberek lelke jár haza általában éjjei 11 és 1 óra között, de nem mutatkozik meg mindenkinek. Ruhája ugyanolyan, mint amiben eltemették. A régi klastrom környékén viszont papot láttak fényes délben, elé állt az embereknek, nem tért ki előlük, csak káromkodásra tűnt el. Házikígyó. A régiek elképzelése szerint minden háznál kell ilyennek lennie, mert védik a ház lakóit. Ha megölik a kígyót, meghal valaki a családból. Sárgás cifra színe volt, kissé hasonló a viperához és jellegzetes kígyó szagát is emlegették. A kút környékén szokott tartózkodni, némelyik nagyon megnőtt. Tüzes ember. Erre már csak homályosan emlékeznek, hogy amerre járt, égett a szalma. Váltott gyerök. Erre is csak homályosan emlékeznek. Farkasnak átváltozott emberről nem hallottak, de van egy késői maradványa ennek a hiedelemkörnek a kutyával kapcsolatban. „Abrincson átbújtatták háromszor a kiskutyát, mikor megnevekedett, ollan ember nem vót, aki le tudta vóna lűni, nem fokta a stet. Csak hétluku patkó darabjával lehetett elpusztítani, ha lelűtték vele. 9
