Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

határleírást megújító 1834-es szerint is — 50 határhalom (határjel, határdomb) vett körül, amelynek egyik északnyugati határát a Bunya vize képezte. A középkori oklevelek Stregenz, Strigench, Stregench és Stergench formájában említették a település nevét, amely a hasonló nevű folyó mellett feküdt, s közelében egy kisebb hegyen (in monticulo prope Zenthpeterfalva) 1381-ben már működött a Kanizsai család által alapított s Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostor. A stregenchi remetetestvéreket más néven szentpéterieknek nevezték.

1 A Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis második kötete azt is említi, hogy területén 1160-ban már a János-lovagoknak is volt monostora. A helységet e században még Zala megyei településként tüntették fel. A Zala és Somogy határán levő falvakat a középkori oklevelek egyszer Zalához, máskor pedig Somogy megyéhez tartozónak tüntették fel. A somogyi helységek közül pl. Iharos zalai településként szerepel, a zalai Galambok pedig somogyi helységként (1238). Amikor 1335-ben Nagy Lajos Komár, Galambok, Szentpéter és Karos birtokokat a budai káptalannak adta cserébe, a cserelevél szerint a helységek Somogyhoz és Zalához tartoztak. Holub József a felsorolt helységek közül csak Galambokot tartotta somogyi falunak, a többit Zala megyeinek

2 A hovatartozás bizonytalanságának nyilván az lehetett az oka — hiszen nem hivatalosan történt elcsatolásról volt szó, amelyet csak királyi rendeletre lehetett foganatosítani —, hogy a budai káptalannak Zala megye szomszédságában: Somogyban is voltak birtokai, s ezek közül egyiket-másikat, ha azok a somogyi birtokokhoz feküdtek közelebb, Somogy megyéhez tartozóként tüntették fel és fordítva. A falu a Nagy-Martoniak elnémetesedett és hazaáruló, az osztrákokat a falu nyakára hozó családjától került a Kanizsai család birtokába, s amikor Nagy Lajos — Kont Miklós nádor vádjainak tisztázása után — újra kegyeibe fogadta a Kanizsai családot, az cserebirtokként kapta kézhez Somogy megyéből Szentpált, Berényt, Varászlót, Falkost és Remeteszentpétert.

3 A Remete szó valóban a helységben levő pálos kolostor létére nyújt biztos támpontot. A XV. század elején az oklevelek Szentpéterfalva, vagy Németiszentpéter alakban is említették, miután a szentpéteri pálosok 1390-ben a Németiektől is kaptak Németiben földeket. A Pogány név pedig a hasonlónevű Pogány családtól veszi az eredetét, amely a XV. században a helység földesura volt.

4 A helység sokáig a pálosok birtokaként is szerepelt, a dombon épült monostor helyét máig is Klastromi-mezőnek nevezi az ott élő nép.