Bényi László: A Zalai Zichy Mihály emlékmúzeum (Somogyi Múzeum 11., 1970)

uralom ellen irányított mű politikai hitvallást jelentett a magyar író részéről. Zichy is az osztrák elnyomás, a zsarnokság ellen szólt számos képével, imint láttuk a Petőfi illusztrációk kapcsán: a »'Föltámadott a tenger« kölitőá allegóriájának feloldásában a magyar forradalom mellett áll íki: a magyar szabadsági harcosai Kossuthtal élükön a francia forradalom jelszavát, a szabadságot, testvériséget, egyenlőséget hirdető zászló alatt sorakoznak. »Az Ember tragédiája« Madách korának és a magyar nemzetnek problémáiból . született. Idaszerűségét, а haladásért vívott szívós harc drámai erejű és költői remekművű fogalmazását Gorkij is felismerte. Egykorú adatok szerint Gorkij hozzákezdett a mű fordításához, és tudomásunk van arról is, hogy Zichy egyik Madách-illusztráeiójaL lakásának falán helyezte el. Madách művének illusztrálása Zichy művészetének egyik legérdekeseblb oldalát tárja fel. Zichy a mű játékszín-szerű jelenetezésére (scenisrozására), tett eredményes kísérletet: a festő szemével széarajzaiban — szinte színpadra vitte ezt a drámát. Zichynek ez a scenírozó Képessége már Goethe »Faust«-jának illusztrálásakor is megnyilvánul, de irodalmi érzékére jellemzően, a Madáchiénál kevésbé színpadra szánt goethei, mű illusztrálásakor ezt a dramatizáló hajlamát a Faust bölcseleti tartalmához híven, fegyelmezi. Érdekesen világít rá Zichy színpadrendezési hajlamára az a rendkívüli siker, amelyet még Tifliszben aratott a »Párducbőr«-nek »élőképekben«, élő szereplőkkel való bemutatásakor. Az egy jelenetben megállított drámai cselekmény és egyben színpadi látvány, az élőkép, természetesen nem festői előzménye a Tragédia-illusztrációknak, de rámutat arra, hogy Zichy ismerte a színpad művészi követelményeit, s hogy ezt az ismeretét tudatosan állította a színpadra szánt művek szolgálatába. A »Tragédia«-illusztrációk hatalmas mérete — amelyet mechani kus eljárással kellett a mű kiadásához lekicsinyíteni — szintén arra val', hogy készítésükkor Zichy a könyvnél tágasabb térre, nem olvasott, hanem színpadról ismert, .hallott szöveg illusztrálására gondolt. Illusztrációinak ezt a 'jellegzetességét ismerték fel »Az Ember tragédiája« 1892-es első. bécsi színriekerülésekor Kautsky és Rottomara neves bécsi díszlettervezők, akik Zichy kartonjainak alapján készítetitek nagysikerű díszleteiket. Madách műve ezenfelül dús alkalmat adotfi Zichy egyik legjobb képességének érvényesítésére a történelmi korok ábrázolásában. Hátteret, »díszletet« csak annyiban ad a cselekménynek, amennyiben az a történelmi korok érzékeltetéséhez szükséges, s előadásmódjában csak éppen annyira deklamáló, amennyire ezt az alakok történelmi súlya, a gesztusok történelmileg indokolt! pátosza megengedi. Képei a festészeti dramatizálás legművészibb és egyben legrealisztikusabb dokumentumai köze tartoznak,! Zichy bölcselkedő hajlama — amely pedig művészetére annyira jellemző — ezekben a képekben alább hagy, illetőleg csak ott jut kifejezésre, ahol Madách bölcselete a saját szemléletével találkozik. Zichy alaptermészete nem volt pesszimizmusra hajló, s ezért Madách vívódásaiban úgy, és azokon a helyeken kapcsolódik bele, ahol a madáchi küzdelem! ds az ember hősi harcát tükrözi, a fejlődés, a haladás érdekében 23