Bényi László: A Zalai Zichy Mihály emlékmúzeum (Somogyi Múzeum 11., 1970)

Mindez jól mutatja, hogy a mesterség alapos ismeretét gyakran hangsúlyozó Zichy maga milyen odaadással, szinte szenvedélyességgel tanulmányozta rajzoló szerszámainak sajátosságait, hogy gondolatait, mondanivalóját iminél tökéletesebben kifejező engedelmes, simulékony eszközökké váljanak kezében. Természetesen elsősorban nem mivessége fortélyainak, hanem szellemének ismerete -és kezének biztonsága fejtik meg Zidhy művészetének titkát mégis az odavetett tollpróbák is eszünkbe juttatják Lyka Károly szavait: »Zichy minden kis rajza szemléleténél tudatossá teszi bennünk, hogy kivel van itt dolgunk.« Az emlékmúzeum tárlóiban ott sorakoznak Zichy illusztrációival megjelent kiadványok. Ezek között van a Zalán készült Leányvári boszorkány. Zichy Gézának ez a költői elbeszélése alighanem német ece detű, s a magyar nép humorával (megiízesáitett témáit -dolgoz fel, középszerű irodalmi tehetséggel. Rössl Márta kisasszony nagy kutyabarát és ezzel íkapcsolatos hóbortjai (miatt boszorkányság hírébe esik. Hogy e hit" eloszlassa, kedves ölebet pappal temetteti el, de nemsokára б is babonás körülmények között »csúnyán meghala«. Temetésén kövek hullanak az égből, tetemét saját kutyái marcangolták szét. A kutyakultusz szatirikus gúnyolása, a iboszorkányhiedelem torz jelenetei, bőséges illusztrálásii alkalmat adnak Zichy képzeletének. Zichy Géza hőskölteményének témáját egy régi krónikából vette át,' szinte imindem változtatás nélkül, Zichy miniden ének elé egy-egy borítéiklapot rajzolt, összesen 13-at és azokon a kor divatjának megfelelően kunkorodó inda-díszes keretbe foglalta az illusztrált fejezet cseleményénék legfontosabb mozzanatait. Rajzain jellegzetes típusok a kenetteljes plébános, a mefisztószerű olasz kalandor később is viszszatérő alakjai. Zidhy Mihály zalai tartózkodása alatt is megőrizte orosz barátaihoz fűződő kapcsolatait, aimint azt levelei és az egykorú újságok hírei mutatják. A Vasárnapi Újság 1880. október 10-i számában közli, hogy »a művészt zalai mű térimében a Niva című orosz közlöny kiadója látogatta meg, ki két vízfestményt Gogol egyik regényéből merítendő epizódokkal rendelt meg nála.« A kiadónak A. F. ÍMarksznak, a művész jóbarátjának dedikált fényképe ma is megvan a múzeumban. Ugyancsak látható a Tarasz Bulyba két nagyméretű vízfestményének színes nyomata is. Zichy illusztrációján, — amelyet Zalán készített el —, azt a jelenetet örökítette meg, amelyen Bulyba Tarasz hazaszeretete drámai összeütközésibe kerül apai érzésével: lelőtte az ellenséghez, a lengyel leányhoz húzó kisebbik fiát. Zichy ebbe az egyetlen jelenetbe szinte az egész miű mondanivalóját belesűríti. Az apa még döbbenten nézi fia holttestét, de már harcba hívja őt a háttérben vágtató kozákság riadója Zalán készült festményeit számbavéve az újabb kutatás szerint ide kell sorolnunk egyik jelentős kompozícióját, a Zene végig kísér a bölcsőtől a sírig című rajzsorozatot. E friz képen, amelyet egy hangversenyterem számára tervezett, mozgalmas jelenetek során mutatja be a zene megkapóan 'jellemzett hatalmát. Az anya dala a ringó fiabölcső mellett — amely bölcső ma múzeumi ereklye tárgy — az első kedves daliáim, amelyet az ifjú kor a diákság, a szerelem, az esküvő és a táncok lelkes muzsikája követ. iHarcbahívó kürt és a falu félrevert 'harangja, himnusz, oratórium komoly ünnepélyességű hangjai kísérik a meglett férfi lassúdó életpályáját. Az élet néha furcsa fintort mutat, amit a zenebohócok groteszk muzsikája fejez ki és a garasért rimán19