Sára Péter: Berzsenyi emlékmúzeum Niklán (Somogyi Múzeum 10., 1967)

,, . . . Én is fogok munkámban holmi kritikai leveleket adni, de leginkább csak azért, hogy e részben valami szelídebb tónus példáját mutassam. Azonban Te jobban tudod, kikkel és mikkel van dolgod. Hogy Auróránkat éltetni akarod, annak igen örvendek, s kérlek is, hogy ezen szép szándékot minden erőddel teljesítsd, erődet szebbre-jobbra nem szentelheted. Én, fájdalom! prózába vagyok merülve, alig hiszem, hogy poétái pályán többé valamicskét tehessek, s ha tehetnék, hidd el, mindent Auróránk fenntartására tennék ..." (Berzsenyi levele Bajza Józsefhez, 1831. ápr. 5.) Életének ebben a szakaszában Döbrentei Gáborral került közelebbi kapcsolatba, aki főleg az arisztokraták körében terjesztette lelkesen Berzsenyi műveit. Széchenyi Istvánnak is ő hívta fel a figyelmét, aki 1830-ban levélt írt a költőnek és mellékelten megküldte a Hitel c. könyvét is. Berzsenyi pedig a Gróf Mailáth Jánoshoz c. ódájában magasztalta a nagy politikust. Hallom a pályazajt S a pályazajban Széchenyink hős Hágdozatit, lova könnyű győztét. Oh, énekeld őt, a diadal fiát! Eurus-szülte pején mint viva, nyerve díjt; Mint áldozá fel ezreit, hogy Ész müvein kecsesülne nyelvünk, Mely újra szülje a lerogyott magyart S Pannon férfidíszét. Engem a Viliitánc Int már ; de honnom új virultán Vert dalodat porom érzi majdan. Egy későbbi levél miatt a „niklai remete" megsértődött és kezdődő barátságuk megszakadt, de reformtörekvéseit helyeselte és eszméit magáévá tette. Az 1831 -ben kitört nagy kolerajárvány és az ezt követő parasztfölkelések után Berzsenyi különösen mélyen átérezte Széchenyi igazát. Az ország gazdasági életének megreformálását maga is múlhatatlanul szükségesnek látta. Ezért írta meg saját gazdálkodásának tapasztalatai és elképzelései alapján 1833-ban A magyarországi mezei szorgalom némely akadályáról szóló tanulmányát, amelyben a birtokok rossz elosztásának és rossz kihasználásának következményeit fejtegette. A kiállítás színes grafikus illusztrációk segítségével vizuálisan is felidézi a mű legjelentősebb gondolatait. Berzsenyi a bajok főokát a barbár magyar állapotokban látta és kimutatta, hogy a kultú16