Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

művelésű szőlőskert volt, nem lehetetlen, hogy Kereki esetében is szó volt ilyenről. Az említett emésztőgödör túlfolyójának tengelyvonalától kb. 2 m-ire déCmeik igen idős szőlőtő kapaszkodik fel a fára. Már Doirtiyay Darmay Bélában is felmerült a gondolat, hogy nem a középkori vár kivadult szőlője-e ez. A tő az utóbbi éveikben sajnos termést nem tudott érlelni, így az. emésztőgödörben talált magvakkal •nem hasonlítható össze a termése. A szóbanforgó szőlőtő virágja himnős, így vad szőlő nem lehet. A vár udvarán két fclltban is oirgonabokroikat (Syringa Vulgaris L.) találtunk. Hogy a feltárási és helyreállítási munkát ne akadályozzák, a déli sáncárok aljára és tetejére ültettük át ezeket. Meg is ereditek ott. Ezt a munkát azért végeztük el, mert kezdettől fogva az a gondolat élt bennünk, hogy a középkori vár kivaduit példányai ezek a bokrok. A sümegi vár délnyugati falán kívül foltokban ugyancsak orgonát találunk. Koppány Tibor megfigyelése szerint 1952 előtt sokkal több orgona volt még ott, azonban a helyreállítási munkálatok során a bokrokra került meszes törmeléket nagyon megsínylették, éveken keresztül nem is hoztak virágot. 1966 májusában újra hoztak néhány fürt virágot. A sümegi orgona virágjai halványliláik s laza bugában állnak. A párta csöve vékony és cimpái igen keskenyek. Kezdetleges fajta ez, amit Sümegen »paraszt orgonának« neveznek. Nagykiterjedésű orgonást találunk a osobánci várthegy tetején, a vár közvetlen szomszédságában. Ezt az orgonást 1814-bein Játtá пиаог Richard Bright angol orvos és utazó és így ír iróla: >-Egy csomó orgonabokor most is megvan, nyilván kertjének marad váinya .. .« Oláh János 1'834-ben szintén említi ezt a csobánei orgohabokiros részt és így ír: »Igen érdekli a látogatót az elvadult kastély kert. Az orgonafák annyira elterültek, hogy szinte erdőt képeznek. Zsálya, liliom bokrok is találtatnak itt, melyekről szakasztván a Magasságok vendége kéntelen is vissza teszi magát ezekkel a szavakkal az elröpült századokba: Ugyan ki? mikor? és ki kedvéért ültette ide ezeket?« Oláh János szavaiból nemcsak az orgona, hanem a zsálya és liliom kivadulása is kiviláglik. Kivadulásnalk tekintjük a kereki orgonákat is. A falu és a vár történetével kapcsolatiban utaltunk arra, hogy a várromot nem sokra becsülték, tudásunk szerint két ízben is nagyairányú kőbáinyásziás folyt itt, az elhanyagolt romokat törmelék, bokrok és fák fedték 1958-ig. Nem gondolhatunk tehát arra, hogy valami romantikus lélek orgona telepítésével akarta kegyeletét leróni a múlt emléke előtt. Ez azért lényeges, mert Csapody István, Csaза