Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

Takaró Mihály tihanyi kapitány írja magyar nyelvű levelében 1557. március 22-én iNádasdy Tamásnak: »Továbbá ezt is írhatom Te Nagyságádnak, hogy minap mentem vele átal SaágWvárra egy kastélyra és valiami nyolc töreket szoirétottam vala Ьекше ...-«.• Takaró M'hály 1558. július 7-én kelt tevéiéből megtudjuk, hogy Ságvár templomából alakított várat a török: »Mostan egyéb újságot nem írhatok Te Nagyságodnak, ez el múlt Vasárnapra virradóan Somogyba mentem vala átal ujralimmial egyletemben, Saághvárat az törekek egy szentegyházat erősejtetnek vala meg, melyben régtől fogva 1 aktáinak. Reájuk itek, istennek alkarattyából -mingyátrást megvettem vala tM.es

. . ..« Ez a siágvári rajtaütés csaknem rosszul, végződött. Endréden (mai Balatoinendrédem) török vár vált, melyben 1558 október 13-án készített összeírás szerint Tur Ali aga parancsnoksága alatt 41 Szerémségfcől, Boszniából és Hercegovinából toborzott katona szolgált. Husszein agának 33 embere voilt, zívcirinikialk, szeréniségiek és ozoraiak. Mohamed Ahmed agának zvorniki és szerémségi szerbekből 22 embere volt. Az együttesen 100 emberiből álló endrédi őrség hírét vette Takaró ságivári rajtaütéséinek, ellene indult. Takaró — nyilván kiküldött figyelői által — értesült az endrédiek jöveteléről, így a műveletet teljesen nem is tudta befejezni. Ami értékét és lovát a törökneik össze tudta szedni, magával vitte, a templomba szorult török alá tüzet gyújtatott és sietve visszavonult hajóihoz, amik nyilván Balatonszántódinál várhatták. »Azonban a kőröshegyi törekek is élőinkbe érkezének, az hajónkba szállánk az 'Лете előttek. Az törekek három lovát találtok vada az szentegyházban, azokat a hajók mellé kötöztettem, úgylhiozáink által. Az törekek a víz mellett egy egész mély földig késértenek, ők is lőttének, mi is őket.-« A tihanyiak valamelyik hasonló beütése! saram kerültek а Balaton víziébe azok a XVI. századi magyar fegyverek, melyeiket 1863ban találtak csomóba rozsdásodva, amikor az alacsony vízállás következtében Balatcmszáintódinál területek kerültek szárazra. A Balatonfüredi Napló, melyben ezt az érdekes hírt találtuk, a lelet pontos rajzát is közli. 1564-ben iPerneszi Farkasé Kereki. Permeszi katona volt, Babócsa kapitánya, kinek pár szép magyarnyelvű levele maradt ránk. Ezekben természetesen szó sem esik Kerekiről, hiszen ottan birtoklása névleges csupán. A török a hódolt vagy meghódított földeket saját jogrendje szerint osztotta fel. A föld egy része kincstári birtok lett, a nagyobb részt zsold, vagy illetmény fejében a katonai és polgári tisztviselőik kapták. A kapott birtok szolgálati illet-