Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

keleti részeinek teljes niiegszálására. Ez nem sikerült, a veszprémi részeket nem sikerült biztosítani, a somogyi részeken azonban tartósan be tudott rendezkedni. Kereki 1551-ben a fehérvári szandsák (kerület) körösi i(kőröshegyi) nahiejéhez (bírósági terület) tartozott. A körösi mattiéból 1551. szeptember 29-én készült összeírás szerint a következők voltak ariabadsiik, azaz igás napszámra kötelezettek: ., Szeroda, azaz elöljáró: Balog Benedek. Keze

1 alá tartoztak: Kocsai Máté, Tót Imire, Simon Mihály, Filer Benedek, Somogyi Lukács, Kecske Gregor, Szalger Tamás, Kovács Bálint, Kanó Benedek, Péter László, Vörös Pál, Mészáros Ambrus, Bagocsi Péter, Szárcsa Gábor, Szál Márton, Márta Benedek, Simon Bálint, Papdi István, Szakái Benedek, Pap Albert, Varga Péter. Különböző fuvarokat, ágyuk, hadianyagok, élelmiszerek szállítását látták el ezek a kocsisok, akik ezen természetben ttett szolgáltatásaikért adókedvezményben részesültek. így érthető Ormiáinyi Józsa sümegi várkapitány 1562-ben kelt levelének részlete: >•-.. .valahol a Balaton mellett faluk vannak, minden faluból el mentek immár az kocsik Fejérvárira.« Sserekhorok, azaz gyalognapszámra kötelezettek is voltak a körösi (kőrőshegyi) nahieben. Ezek a gyallognapszámra kötelezettek a kincstár számára végeztek különböző kétkezi munkát. A nem szolgáló lakossággal szemben adókedvezményben részesültek. Az ugyancsak 1551 szeptember 29-én kelt összeírás szerint a körösi nahieben négy munkáscsoportot szerveztek, Tőt László, Tári János, Tót Tamás ós Torma István elöljárók keze alá. 59 munkás tartozott a négy csoportba. A munkaszolgálatra kötelezettek közt nyilván kerekiek is voltak. Kereki 1563-ban a török kincstári adóiiajstirom szerint tizenkét adóköteles házból állott. Ekkor a koppányi szandsákhoz tartozott imáir. 1573—74-ben tizennégy adóköteles házat írtak itt össze, felsorolva a családfők neveit is. A nevek a következők: Fáfoján György, Kelemen Benedek, Szilós Benedek, Tóth Bialázs, Szabó János, Somogyi Péter, Pap Miklós, Tót Bálint, Simon Balázs, Veres Gergely, Marosi Ambrus, Bodogi Tamás és Vámos Albert. 1580-ban tíz házat írtak Kerekiben össze. A Itörök a XVI. században erődítményt épített Szemesen, Karaidon, Endréden és Koppányban. Siófokon csak később, a XVII. században épült az a nagyméretű erőd, melyről későbbieklben szólunk majd. A tihanyi végvár kapitányainak legfőbb gondja a török terjeszkedés kezdeti időszakában, hogy a szántódi átkelő előterepében újabb erősség alakítását megakadályozzák. 7