Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)
bői emelkedett ki a szokatlan alaprajzú belső torony, amelyet az egész várat körülvevő, gyilokjárós tetőhöz hasonló tetősisak fedhetett. A várat a kettős külső árok között húzódó sáncon falsík övezte és lehetséges, hogy nnég egy ilyen falsík volt a második árkon kívül is. Mindkettőben kellett lenni kapunak, amelyeken át a kettős árok fellett ívelő, ácsölt fahíd vezetett a váriba. A vár belső részeiről még eninél is kevesebbet mondhatunk. A pince kivételével nem ismerjük a lakószárnyak belső kialakítását, az egyes helyiségeket sem, de az ásatásból előkerült díszes kályhacsempékből rakott kályhák létéiből arra következtethetünk, hogy a várban előkelő kiképzésű belső termeik lehettek. A kétemelet magas falaikkal körülzárt, téglával burkolt kis udivar a korabeli olasz palotáik hangulatát idézhette. Az udvari homlokzatok biztosan gazdagaibbaik voltak mint a külsők, ide nagyobb ablakok nyíltak és az egyes szárnyakat az emeleteken nyitott, kőkonzolos függőfolyosók kötötték össze. így nézhetett ki a kereki vár fénykoraiban, a Marcaliak XV. századi birtoklása ideijón. Ez az épület volt a kerete annak az életnek, amelynek leleteit a két évig tartó ásatás gazdagon tárja elénk, és amelyek azt mutatják, hogy Fehérkő vára gazdagon kiképzett, magas művészi igénnyel megépített erősség volt. 39