Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

mlint a szabálytalan ellipszis alaprajzú, támpilléres külső fal nyugati szakasza, az északi szakasz kirobbantott darabjai és a déli oldalon, az árokban az említett két pillér, feltehetően a kapu hídpillérei. Ezek mögött egykor vaskos torony állhatott, amelyből csak a kő alapozás került elő. A torony alaprajza csak sejthető, azonban a bejárat felé, déli irányban kihegyesedő formája nyomán úgy tűnik, valószínűleg ötszög alaprajzú volt. A nyugati, egy emelet magasan megmaradt fal mögött a most említett toronytól kiinduló egy traktusos épületszárny került elő, amelyik három oldalról, nyugatról, északról és keletről vette körül a vár kisméretű belső udvarát. Ennek az épületszárnynak első szakasza szabálytalan alaprajzú: a toronytól nyugatra torz négyszög alakú helyiség, emögött pedig az átlagosan 3 méter vastag külső faliban a vár emeleti árnyékszékei, illetve a földszinten azok lejtőafcnái voltak. Az ámyékszéket tartalmazó várfal belső oldalán vannak a már említett letört kőkonzolok. Az ezeken lévő, kőlapokkal megépített gyilok járóról lehetett átjárni a déli, ötszögletű torony emeletéről az árnyékszékek mögött kezdődő lakószárny emeletére, amelyikről azonban létén túl jóformán semmit nem tudunk. Az árnyékszékes fal belső szögletében, a feltárt toronyalaptól északnyugatra került elő a lakótorony alatti pincébe vezető lépcső pár foka, és elszedett, gótikus kőkeiretének helyben lévő nagy része. A pincelépcső kiszámítható felérkezési pontjánál az udvar téglaburkolatából is sikerült megtalálnunk egy darabot. A kőkeretes bejárat mögött nagy, egykor dongaboltozattal fedett fedett piníce tárult fel, amely azonban az északi szárny lerobbantott falcsoirakjai miatt ma már rekonstruálhatatuan. Éppúgy nem tudjuk meghatározni az északi és a keleti lakószárny pontos alaprajzát sem, bár ehhez esetleges további ásatás még hozhat újabb eredményt. A most leírt romok állagmegóvására 1962. decemberében készítettünk terveket. A tervek szerinti (munka 1963. júliusától október Végéig tartott, azt az Országos Műemléki Felügyelőség sümegi építésvezetősége végezte. Első lépésként aláfailaztuk a nagyobb falkiroimllásokat és rögzítettük a megtalált maradványokat. A téglafalakra nagyméretű, régi téglából,- a kőfalakra fagyálló kőből készülték új falkoronák, védőráfalazások, kisebb-nagyobb, értelmező jellegű kiegészítések. A falak repedéseit betonnal öntöttük ki. A . két hídpillért téglával egészítettük ki majd a körülöttük lévő várárok oldalát rendeztük az itt lévő törmelékréteg letisztításával, hogy a két pillér kiemelkedjen a környező terepből. A mögöttük lévő 54