Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)
sikátorokon át keletiről nyitottak bejáratot a. pinieeléposőhöz, melynek korábbi déli bejáratát elfalazták. A lépcsőhöz vezető kis sikátor alapozásában Zsigmond dénárját (CNH. П., 129) és egy bronz fülesgombot találtunk. A gombot növényi ornamentika díszíti. Az udvar új járószintjét téglával rakták ki. Említettük már, hogy több ízben bányászták követ a, várból. A későbbiekben részletesebben szólunk majd róla, hogy a várat a török soimogyi térhódítása idején felrobbantották. A robbantó anyagot a pincékben helyezték el, a robbanás ereje elszakította és kifelé nyomta az alapfalakat, így a lakórészek épülettömeged a pincére zuhantak. Az egykori pincékben hatiailimas földtömeg az egykori boitválllak kiegyenlítő töltésiéből gyűlt össze. Ide hullott mindaz, ami a lakrészeik helyiségeiben a robbantáskor maradt. A kJncsikeiresők és kőbányászok át és átforgatták a pincéket kitöltő törmelékes tömeget, különböző korok leletanyagát keverve össze. i 1 ' A pincéket borító tömieléfctömegbein festett vakolatdarabokat találtunk, amelyek azt mutatják, hogy egyes szobák festve voltak a várban. A töredékekből annyit láttunk csupán, hogy a festést és a meszelést nem ismételték meg, a robbanás idején úgy álltak a falak, ahogy eredetileg elkészítették őket. A fcíis töredékeken vastag mészhabarcs lesimított felületén fehér alapon barna, barnásvörös és vörös feistéknyomokat láttunk, melyeikből annyit állapíthatunk csupán meg, hogy a festés figurális volt. A XV. százsad elején festhették ki a várat. A vár kijavítása sorain új, valószínű a korábbiaknál nagyobb ablakokat is kapott. A faltövekben talált gótkus mérműtöredélkelk készítési ideje erre az időszakra es%. A kis töredékekből sajnos nem lehet rekonstruálni az ablakok egykori mérműveit. A balatoni szél ereje töretlenül száguldhatott a várig, gondoskodni kellett tehát a lakórészek fűtéséről. Ásatásunk során több kályha csempéinek a töredékét is megtaláltuk. A két udvari járószint közti töltésből került elő egy szürke színű, kvarchomokíKal erősem savanyított csempetöredék, melyen sziklák közül kiugró nyúl fél alakját és növényi díszt látunk. Azonos Kályhacsempe ismeretes a budai várból is, sőt megállapítható, hogy a két darab egy öntőmintából került ki. Ez a budai darab borsózöld olommázzial van bevcinlva. Stilizált, sziklás talajból tölgyfa nő ki a csempe közepén. A fától balra a szikla mögül előugró nyúl félalakját látjuk, a fától jobbra sündisznó áll. Holl Imre, aki a budai darabot ismertette, öszeállította a tipus elterjedését is. A budai királyi palotában, a pesti vár királyi házában, a viseg19
