Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

a várról: .»Köveit újabb építkezésekre nagyrészt elhordták, a kápolna körívonalai, sőt ívezetel és a torony kettős aknája még szilárdan áll. Tövéről látszik, hogy nem egyszer bolygatták kincskeresőik.-« . . A múlt század végén tehát még megfigyelhetők voltaik egyes helyiségeik és álltak még az inviditások is. Természetesen nehéz volna eldönteni, hogy Baíksay valóban a kápolna alaprajzát figyelte-e meg. A vár a pinoék és a délnyugati failtömegek kivételével a két világhálbom közti időben csaknem áldoziatul esett egy modern vadászikastély építésének, amelynek falazásához kitűnő anyagbénya volt az öreg vár. A vártól nyílegyenesen délnek futó erdei út tisztásán, a romitól kb. 400 m-re épült vadászkastélyt teljesen elsöpörte a második világháború vihaira. Doirnyay Dairnay Béla jelentéséből tudjuk, hogy Satzger Pálné, a terület egylkoiri tulajdonosa faragott köveiket vitetett a várból bálváinyosi kertjébe. Bálványosra került például a pinceajtó hiányzó ívdarabja is, Ezeket a köveket később töltésnek használták föl. A vadászkastélyt, amelynek születése szinte halála lett az öreg várnak, nyomtalanul elsöpörte a világháború vihara. Felmenő falai teljesen eltűntek, gaz és bokor nő a helyén. Középkori téglatöredéket bőven találni itt, aimiből azonban a mondottak szerint nem szabad téves következtetéseket levonni. A ivárat gaz, bokor, fa és omladék fedte és nőtte be, alaprajza teljesen áttekinthetetlen lett. A két világháború közti idegenforgalmi ismertetések ismételten hivatkoznak is erre. 1959-ben Dornyay Dairnay Béla irányításával megszabadították a várat ettől a kellemetlen takarótól. A vár árokrendszeirének nagyobb részét ugyan ,még imimdig erdő borítja, melynek, kiirtása túlzottan nagyarányú tarolást követelt volna, így teljes alaprajzi felmérésének komoly nehézségei vannak. 1959-ben készült Kerekiből a várba vezető gyalogút lépcsíőrenidszeire is. Lényeges, hogy a vár legfontosabb védőművei és lakrészed feltárultak az említett kitisztítás után és kinyílt a fákkal fedett kilátás is a szántódi rév felé. A vár, mint a későbbiekben bizonyítjuk, legalább két emeletes volt. Magasabb szintjeiről kedvező látási viszonyok esetén szabad szemmel is látható a szántódi rév, a hoszszan kígyózó országút, Kőröshegy és Kereki. A szántódi átkelő és a révhez vezető út biztosítására épült ez a vár és ennék a feladatnak jó darabig ni eg is felelhetett. Már a múlt század végén említették a kincskeresők pusztító munkájának nyomait a várban. Aggasztó módion tárult fel ez az 1959-es tisztogatási munka után is. A vár délnyugati részén álló 13