Dr. Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyi Múzeum 8., 1966)

ELŐSZÓ Szerzőnk több esztendeje foglalkozik a Várj ask ér és Tótszentpáll egyesítéséből alakult Somogyszenitpál község életével. Kutatásaihoz alaposan lisimeri és közli az okleveles történeti forrásokat. De példamutató szorgalommal gyűjtötte össze az élő adatközlők anyagait is. A Somogyi Múzeum hetedik füzete e magyobb terjedelmű munkáinak csak két fejezetét adja közre. Azt a két fejezetet, amelyek néprajzi vonatkozásaikkal élesen rávilágítanak nemcsak a nagybereki táj alakulására, de a környezet megváltozásával szoirosan összefüggő népi életforma alakulására is. Tájunk, a somogyi Nagyberek Balatonboglár és Balatonkeresztúr között terül el. Dél felé egészen Táska és Buzsák községek alá húzódik. Valamikor a Balaton legnagyobb öble volt és csak a Boglár—Fonyód, illetve Fonyód—Keresztúr közötti 22,5 km hosszú homokturzás kialakulása után vált le ez a síkvíz a Balaton tükréről. Az így 'elrekedt holtvízben megindult az eliszaposodás, a lápképződés, így keletkezett a somogyi мер szavával élve a berek. Ennek a 20—22 000 holdnyi bereknek a déli határán fekszik SotmogyszemJtpái. Településünk akárcsak a többi 12 bereki község poinitosan alkalmazkodik a hajdan nádas, zsombékos és tavas területet körülölelő dombok 120 m-es sziintgiörbéj'éhez. Ugyanis az erre a vonalra települt községek egyrészt véd\e voltakakiöntéstől, másrészt pedig közel voltak, — imimt Hoss József dolgozatából is látjuk —, a lakosságnak oly sokat adó berekhez. Épp ezért választottuk e fejezeteket. Annál is inkább, mert a legtöbbet mondanak arról az életformáról, amely már eltűnt. Hoss József dolgo^zata kiegészíti azlt a néprajzi gyűjtést is, melynek adatait a RipplRónai Múzeum Adattára őrzi. Szinte forrásértékűek e közlések, s egyre inkább azok lesznek, mert (megyénk tájai közül épp e berekterület lecsapolásával itt tortónt a legnagyobb változás. A Nagybereki Állami 'Gazdaság kialakulásával az életforma változás is egyre nagyobb ütemben fokozódik. Hoss József munkája tehát ebben á formában igten alkalmas arra, hogy a Múzeumi Baráti Körök tagjait és a vidéki iskolák Honismeretei Szakköreinek vezetőit példamutató szorgalmaival és magas színvonalú kutatási módszerével néprajzi gyűjtésire és adatközlések rögzítésére serkentse, hogy közléseikkel egyre jobbam megismerhessük megyénk hajdani és mai életét. 3