Dr. Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyi Múzeum 8., 1966)

más zsírban vagy olajjal leöntötték és jól össaefceverték. A »lisztes-stere-« előállítás (módja egészen más: búzaliszt »másodikát« vagy ^thairmiadikát-« lábosba tették, át'melegítették állandó kavarás közben a lisztet, megsózták és apránként annyi forró vizet Öntöttek rá, amennyi elég volt ahhoz, hogy a liszt összeálljon. Mikor az egész összeállt, kevés zsírt vagy olajat öntöttek bedé és ezzel is összekeverték. Sokféle tésztafélét is fogyasztottak, ezeknek is, mint a pépes ételM-cmek fő nyersanyaga a kukorica. A »kukorica-pirósza« tulajdómképpen tejben, illetve aludttejben megsütött.kása:, egy tejesfazék aludttejbe annyi kukoricalisztet tettek, amennyit elnyelt, megsózták. Beilíeöntötték az előzőiéig zsírra! vagy tökmagolajjal megkent cserép tepsibe. Ebben megöntötték zsíros vagy olajos tejföllel a tetejiét. Aztán betették a zöldmázas eseirépkályhálba vagy a kemencéibe.' Aludttej hiányában a lisztet vízzel keverték- össze. Tejföl helyett apróra vágott nyers káposztával is szokták ízesíteni. »Gombóc« készítési módja: a szabad tűzhely fölött lógó 10 literes fazékba, kiislkíomdérba hámozott burgonyát tettek főzni, mikor (megfőtt, kukoricaliszttel összekeverték. Az így nyert tésztát kinyújtották és aklkoira darabokra vagdalták, hogy abból kis gombócokat tudjanak formálni. Aki tehette szilvalékvárt tett a tésztába. A gombócokat forró sósvízben főzitek ki. Megfőzés után lábosba szedték ki, s 'vöröishagyimás zsír, tejföl vagy tej került rá. Kedvelt ételük közé tartozott az »opresnyara«, ami a magyar sóspogácsánlak (felel mag: harmad osztályú búzalisztet vízzel sűrűre kevertek jó keményre. Azután zsíir nélküli tepsiben megsütötték. A. sót vagy a gyúrás előtt tették a vízbe, vagy már a tészta tetejére szórták. A »gfuíbainica« ünnepi étel számba menő keletien 'tésztaféle volt. Mozsárban megtört száraz töfcmagot héjától megtisztítottak és forró 'tejben megáztattak, ezt zsúpéinak hívták. A tökrnagon kívül még mákot és diót is előkészítettek tölteUéknek, azaz mozsárban megtörték és tejben (áztatták. A tokmagnafc volt jelentősebb szerepe a töltelékek közül. Cukor egyik töltelékbe sem került. A tészta másodrendű lisztből, sós langyos vízzel gyúródott, azután olyan vékonyra sodorták, mánt a főtt tésztát szokták. [Rendesen 2 darab kisodort tésztáknál dolgoztaik, egyiket betették az olajjal megbent csierópláboslba, a tészta vagy ahogy ők nevezték »lesvél« akkora 'Voit, hogy keresztben is, hosszában is kétszer átérte a tepsit. Molst a tepsire kiterített tésztára »vastagom kentek a zsupaból. Ha finomabbra akarták a tölteléket, akkor a zsupába kevertek a mák- és diópépből is. Egyszerűbb elkészítésnél csak zsupa került a 37