Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

A szemeskályhához kisebbekhez 76, nagyobbakhoz 112 szem kellett. A szegényebbek mázatlan kályhát, a módosabbak mázast rendeltek. A mázatlan kocka darabja 6 krajcár, a mázasé 10 krajcár volt. A mázascserepek meggyszínűek voltak, ilyen található még ma is Kis Józseféknél, zöldmázas fehér ciffázású kályhák is készültek, ilyen már nem található Hedrehelyen, de bekerült a Rippl-Rónai Múzeumba két kályhaszem Hedrehelyről, egyiken 1877-es évszám van. (35. ábra) Lőrincnek és Bencsiknek sok rendelése volt az uradalmaktól. Azonban nem szerettek az uradalmaknak dolgozni, mert rendszerint lecsiptek a bérből. A hencsei uraság azonban jó vevőnek bizonyult, még Bécsbe is küldött ajándékba sógorának cserépedényeket. ;.•..,.. Oszlopkályha ma több helyen előfordul Hedrehelyen és környékén, ezeket rendszerint középparasztok csináltatták. IV. A HEDREHELYI GÖLÖNCSÉREK VERSENYTÁRSAI A hedrehelyi gölöncsérek eladási körzetében, sőt Hedrehelyen is a mesterek egymás közötti versenyébe bekapcsolódtak más vidékek fazekasai is. A fő versenytársak a Vas megyei, Züric völgyi fazekasok voltak. Kisebb mértékű konkurrenciát jelentettek a mohácsi korsósok. A mohácsiak fekete korsót, kancsót, mozsarat hoztak, a vasiak egyrészt fekete edényt, másrészt tűzálló főzőfazekakat. A hedrehelyiek vásárló körzete abba a sávba esik, ahol találkozik és végetér a mohácsiak és züric-völgyiek eladási körzete. Hedrehelyen a vásárlóközönség az edények tartóssága és szépsége szerint osztályozta a fazekasokat, ki ettől, ki attól vett szívesebben, (csöndör) Horvát József volt nagygazda így nyilatkozott: »Anyám szerint Rodek készítette a legjobb edényt, a Bencsiké túl vastag, a Turbékié túl vékony volt és könnyen elpattant, a Rodeké volt a legjobb.« Mások a Turbékiét tartották legjobbnak, ismét mások a Bencsikét. A legfőbb indok a sógorság, komaság volt és az, hegy ki, kihez lakott a legközelebb. A zürácvölgyieket, vagy ahogy magukat nevezték »főső országiakat« mivel a századfordulón inkább csak fazekat hoztak és később is ez tette ki készletük nagyobb részét, Somogyban fazekasoknak nevezték. A hedrehelyieket gölöncséreknek hívták. Már a 19. század elejéről említett anyakönyvek is ezt a kifejezést hasz47