Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

A »tésztástál« tányérformájú, laposabb edény volt,, csak kétmér étben készült. Erre a célra használt tálaknál csak ezt a fajtadíszítést alkalmazták: közepe a szélére kinyúlóan csillagszerűen, kiképzett, vörösesbarna színű, csak a közepén van fehér-rózsás, dísz. A széleken fehér holdak vannak, melyeket »gruntozással«, azaz kanállal öntve festettek, s a holdak belső szélén kék pöttyökkel (29. ábra.), a tányér szélén körbe futó kék csík van. A többi községgel ellentétben a csökölyiek ezt használták kocsonyás tálnak. A tálak közül egyedül ennek volt felakasztásra szolgáló lyukja Lőrinc anyagából, de formában ez is áll legközelebb a gyári rózsás kemény-cserép tányérokhoz. A tárgyalt időszakban dísztányérnak falra már csak ezeket a gyári tálakat használták, egyedül a németeknél használták a cseréptálakat. Tésztaszedő tálat,- illetve szűrőtálat csak kis számban készítettek, inkább csak megrendelésre. A tésztaszedő tálak mélyek, alsó és felső sincük, azaz törésvonaluk van belül, kívül a szélükön két vízszintes fül van és két kiöntő nyílás. A szűrőtálat színtelen. mázzal szokták belül leönteni. A tál alja lyukacsos. A födök közül a kisebbek kúp alakúak és gombszerű végük van (34. ábra), a nagyobbak alul karimával rendelkeznek. Mázatlan és mázas fedő egyaránt előfordul, a mázas fedőkön pöttyözött, folyatott és eregetős mintázás van. A »kuglófsütő« »görözdős« formájú, belül színtelen mázas,, vagy sárga-mázas fehér aláfestéssel, kívül rendszerint olajzöld (31. ábra). Elég nagy számban készült, mert több darab is kellett minden háztartásban belőle. A »tarkedlisütő« valószínűleg , Rencsdkék és Kosaras István: specialitása lehetett. Formája hasonló a gyári tükörtojás-sütőhöz, csak 9 tányérja is van. Csak színtelen mázzal szokták leönteni. A »kotyogtartó« színtelen mázas, közepén csővel ellátott tál,, fontos eszköz volt a bor forrásakor (32. ábra). Amikor forrt a bor,. a hordó lyukjába tették, poharat borítottak rá, s a bor habja felfel emelte a poharat és kibugyogott a széngáz. Nem hagyta a bort kiforrni ezáltal. »Virágcserép« korongolt mázatlan és mázas, préselt változatban is készült. A mázatlan virágcserép jobban megfelelt a célnak mint a mázas, mert jobban szellőzött, mégis igényelték a parasztasszonyok a mázasat is, mert ez cifrább volt. A mázasak oldalára két gombfület raktak. Ugyanezt a formát mutatja Lőrinc hagyatékának egyedi darabja a »mozsár« (33. ábra), ilyet nemigen készítettek, mivel a cserépmozsár az esztergált famozsarakkal 35