Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

forduló éveitől kezdve egyedül jelölje a helyes ösvényt és a helyes célt. A csurgói ev. ref. főgimnázium gyűjteménye Az 1791—1798 között a Sárközy, Festetieh és Nagyváthy által szorgalmazott, 1799-ben felépült Csurgói ev. ref. Főgimnázium hamarosan a Déldunántúl egyik jelentős kulturális intézményévé emelkedett. Ez a fejlődés viszonylag gyorsan éreztette hatását az általános muzeológiai törekvések kielégítésére is: (Megyénkben a régészeti—történeti—kulturális emlékek összegyűjtésében a Csurgói Főgimnázium Régiségtára járt élen. Rendszenesen 1863-tól gyarapította anyagát. Gyűjteményét már kezdettől szertárjellegűvé alakították. Értéke és hatóköre túlnőtt Csurgó, a csurgói járás, sőt még a megye határain, és változatosságiban és értékben is jelentős volt már kezdetétől. Egészen 1879-ig csak annyit tudunk a történeti szertár anyagáról, hogy á tanulók ós más érdeklődők ajándékaiból ^szépszámú különlegességek vágynak egybegyűjtve.« A gyűjteményanyag tényleges és darabszerinti gyarapodása 1879-től követhető. Egyetlen támpontunk a Csurgói ev. ref. Főgimnázium évenként megjelenő Értesítője, mely külön fejezetben számolt be a történelmi szertár gyarapodásáról. 1884-ig főleg érmekkel, történeti művekkel (térképékkel, könyvekkel stb.) valamint a kor általános szokása szerint kétfejű békától »őslények esointozattyá«-ig az égvilágon mindenféle anyaggal teletömték a szertár szekrényeit. Persze akadtak értékes adatok, leletek is, így pl. 1881-ben isz. 370-ből származó aranypénz, valamint Körmendy Sándor esperes rajzai a hedrehelyi romok ele^ fántcsont (?) ciszternájáról stlb. Fel kell tételeznünk, hogy számos, mai szemmel is jelentős műtárgy gyűlhetett össze 1885-ig is a gimnázium régiségtárábam, hiszen ebben az időben már a gyűjteiményen belül külön van »Éremtár« és »Történeletmtár«. A gyűjtemény kezelője és őrizője az intézet mindenkori történelemtanára volt, aki különösebb szakmai hozzáértés nélkül ugyan, de imiint intézeti kötelességet, feladatát mindig becsülettel ellátta. Ez a helyzet 18874>en változott meg. Kaloesay Endre személyében a Csurgói Főgimnázium, szertára autodidakta régészeti képzettségű, és a muzealógiai ügy iránt fogékony őrt kapott ( 1854-ben született, Budapesten történelem—latin szakos tanári oklevélét szerzett, 1887—4917 között tanított Csurgón. 1929нЬеп halt meg. Főbb muzeológiai munkája: A szoros értelemben vett Magyarország érmei. Az Árpád-házbeli királyok érmei. Csurgói főgimnázium Értesítője 1901—1902.) 7