Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

A nekibuzdult mozgolódás eredményeként az 1913. november 4-i vármegyei évnegyedes közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy az egyesületet támogatja, úgy erkölcsileg mint anyagilag, és lehetőség szerint miméi előbb létre, ki vám ja hozni a Kultúrpalotát. Kaposvár városa a folyamodványolk és a fenti évnegyedes-közgyűlés haitására kezdeti húzód ázások után hajlandónak mutatkozott a tulajdonjog fenntartása mellett a Kultúrpalota részére telket ígérni. A (következő években a szervezőik a Kultúrpalota feliépítését különböző, külső és belső érvekkel, tudományos, s köztük muzeológiai és közkönyvtár kialakítási szempontokkal 'is bizonygatták. így pl. az 1914^es években a múzeumban és a múzeumon kívül imegindült nagyarányú néprajzi gyűjtéssel, az egyesület egyre gyarapodó képtári anyagának elhelyezésével, az általánosan zsúfolt (múzeumi raktár helyzettel, a múzeum 'bizonytálam helyévél, megyei közkönyvtár hiányával, s#b. A Kultúrpalota tényleges létesítését, illetve felépítésének megkezdését az időköziben kitört világháború teljesen visszavetette. A 20-as években, a múzeumi gyűjteményanyag hányódtatása és biztonságos helyre váló menekítése tűzte a Kultúrpalota kérdését újra (napirendre. Az első lépést Dairniay Kajetán kereskedelmi tanácsos beadványa jelentette, áki a Kultúrpalota elkészítésének tervét közgyűjtéssel kívánta újira megindítani, és erre a célra indulási alaptőkének saját vagyonából 100 000 koronát ajánlott fel. Az 1925 augusztusi, vármegyei törvényhatósági gyűlésen felvetődött a kérdés, hogy a Kultúrpalota megépítéséhez Kaposvár város dollár-fcölosöníéből is lehessen bizonyos pénzösszeget felhasználni. Az 1925 november 34 vármegyei közgyűlésen elhatározták, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 100. évfordulója tiszteletére a Kaposváron építendő kultúrpalotát Széchenyi Istvánról nevezik el. Köziben folyt a Kultúrpalota elhelyezésének huzavonája. Ennek során 3 hely jött számításiba : a Buzatér (ma Rákóczi tér) a Homvódtér (ma Szabadság parik) s az ún. Esterházy telek, mely a törvényszéki palota mellett húzódott. Építészeti, városesztétilkai ós távlati fejlesztési szempontok szerint iá Kuíltúrpaldta honvédtéri elhelyezése látszott a legcélszerűbbnek. Ezt az elképzelést nemcsak a vármegye, a város és a Somogymegyei Múzeum Egyesület, hanem a Magyar Mérnök és Építész Egylet Kaposvári Osztálya is támogatta. •Ettől az időtől kezdve, a Kultúrpalota megépítésének legfőbb szorgalmazója az egyesület lett. Viszonylag kevés pénztőkéje ós a különböző helyekről beígért összegek azonban nem voltak elégségesek a nagyszabású terv megvalósításához. Ezért általános moz51