Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)
Egyesület néprajzi gyűjteményét példának állító és dicsérő »Somogyi molhiikíánok a bécsi kiállításon« című .cikke, mely a somogyi néprajz külföldi sikeréről is számolt adott. A 'vitában mértéktartóbb ós 'Csendesebb cikkében Bernáth Aurél mégagyszer megszólalt. Hangsúlyozta, hogy őt elsősorban a jó és (a javítani akaró szándék vezérelte bírálatában, — a képzőművészet és a művészettörténet szeretete. Ezért szólal rneg újra: a Vidéki múzeumok feladata a magyar művészet pártolása is, ezért kéri az egyesületét, ha mód és lehetőség adódik, szerezzenek, illetve tartsanak fenn 2—3 termet időszaki képzőmű veszeti kiállításokhoz, mely egyben az évi múzeumlátogatás biztos bázisát is jelentemé. Ez az első deklarálása az időszaki kiállítások jelentőségének, mely csak jóval később, a felszabadulás után valósulhatott meg, de a kérdés első fel vetésének érdeme BernátJh Aurélé. 1936 legfontosabb, és a imiuzeouógáa, valamint a (múzeum további fejlődéséit hatásosam befolyásoló eseménye augusztusban történt, amikor a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 10.058/111. szám alatt az-egyesület gyűjteményiét közigyűjteménnyé nyilvánította. Ide kívánkozik, hogy 1936-ban vetődött fel a természettani tár felállításának gondolata. A földművelésügyi miniszter a vadászati tilalom alatt álló 'madaraik kilövését is engedélyezte, tárgy-gyarapítási szempontból. Főleg a Kisbalaíton és a Nagyberek vízi szárnyasokban gazdag területéről történt a gyűjtés, mely a később létrehozandó természettani itár alapját képezte. 1936^ban az egyesület megkapta az alispántól a múzeumi kiállítással szomszédos 8 helyiséget,: amelyet addig s az Állaímépíltészeti Hivatal foglaltad. Így múzeumi űélokra ettől az időtől 19 helyiség és 2 hosszú folyosó állt rendelkezésire. ; A teljes kiterjedésében ímegkapotlt 2. emelet nehéz építési, illetve átépítési probléma elé állította az egyesületet. Ekkor terveztek először a később fel veendő, l|ecihn(ikai ; ,sziemiélyzet,részére műhelyeket, valamint az összieß Ihelyiséget összefogó - központi fűtést. A tervek nagyrészlben tervek maradtak; sőt az elkészített tervrajzok is elkallódtak. Az átépítési munka befejezése után a múzeum szerény, de csinos bebútorozása is megtörténik A szűkös anyagi és egyéb meShézvsógék miatt végül is az átadott 19 helyiségből a múzeum csak kettőt vett át, a többibe a Levéltárat költöztették. Az 1935-től eszmeileg kezdeményezett, de csak 1937-ben megkezdett sá'gvári római kori ásatás jelentősége az egyesület róimai anyagának gyarapításán kívül országos régészeti esemény volt. Az ásatást a Magyar Nemzeti Múzeum és az egyesület közösen végezte. Dr. 'Pauloviics István a települést, Gönczi Ferenc a Töm'löchegyi 'temetőt kutatta, a 'tárgyiak konzerválását ás restaurálását a Magyar Nemzeti Múzeumi vállalta. 50
