Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

.mérten tcwálblb folytatta a rendszeres gyűjtést -mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén. Jellemző az egyesüllet pénzügyi helyzetére, hogy az állandó ki állításban tereimorként csekély díjazással (kegy díj) hadirokkanitiakat akartak alkalmazni. Szerencséire a felmerült ellenvetések miatt ezt a tar veit hamarosan elejtették. Az 'érdeklődő nagyközönség a múzeum állandó kiállítása felé fordult. Hogy a tagdíjakból és a rendszertelen, állaimli, megyei, városi stb. pénzsegélyeikből állló gazdálkodási keretet némileg is segítsék, a kiállítás megtekintését négyes kategória szerinti belépődíjakhoz költötték. íEinnelk során 200 db 1 pengős, 500 darab 50 filléres, 500 darab 20 filléres és 1000 daralb 10 filléres belépő jegyet készítettek. A szorongatott anyagi helyzet kívánta .meg, hogy fizetett teremőrökiet csak 2 napon, csütörtökön és vasárnap tartson az egyesület, így a hét többi napjain az egyébként is ftúiterhelt belső imuinka és adminisztráció mellett a tárlatvezetés is Gönczi Feiranare maradt. A 75. évébe lépett ügyvezető-igazgató erejét és lelkesedését azonban inam 'törték meg a nehézségek. Állandóan új ötleteket próbált ímegvalósítani a múzeumügy népszerűsítésére. így pl. köriratitall kereslte meg a kultúrházzal rendelkező községeket, valamint a könyvtárakat és ott a régészeti munkát ismertető, nagyobb «méretű táblák elhelyezésiét kénbe. Mint már emlíbelbbük, a múzeum megnyitásáig az összegyűjtött anyag nagyobb részt csak tudománytörténeti jelentőségű volt, mégis ezt a Vegyesíértákű anyagot is minden lehető és 'elképzelhető formában igyekezett az egyesület kamatoztatná. így pl. különösen a Balaton környékéiről gyűjtött emlélkékbőil számos tárgyat kölcsönözték 1934-lbein a keszthelyi múzeum kiállításához, vagy idesorolható azúm. '»Virágos-hét Kaposváron« című, a várost ismertető, erősen politikai propaganda ízű 1 hetes megmozduláson való részvétel is. A múzeum munkáját 1935^ben egy hírlap-iparbaj zavarta meg: Bernáth Aurél festőművész ^Életrevaló vidéki 'múzeumokat« című a Pesti iNapiäbam megjelent cikkében súlyos kritikát mondott a kaposvári múzeumról és az egyesület munkájáról. Hiányolta az értékes Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény teljes bemutatását, s <nehezményezte, hogy a Rippl-Rónai képek az állandó kiállításban a folyosóira kerültek, ízléstelen rendezésiben, vízcsapok társaságában. Soknak ítélte a néprajzzal foglalkozó kiállítása részt, abból is a halászattal foglalkozott. A szórványos régészeti anyagot zsibvásárhoz hasonlította. Gönczi Ferenc >*A vidéki múzeumok« című, ugyancsak a iPestii Naplóban adott válaszában elmondta röviden az egyesület viszomtagságos történetét, és a (múzeum elhelyezésének problémáját. Ennek lényege, hogy az egész egyesületnek 9 sízobla állt rendelkezésre 48