Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

összejövetelt a jövő év májusában Szegeden tartsuk meg, mert így írásos érintkezés útján ebben legkönnyebb megegyezni; itt aztán megállapíthatjuk a további sorrendet. Amennyiben beleegyező vá­laszt kapok tőletek, kellő időben elétek terjesztem a szegedi találkozó részleteit is. Most pedig mindnyájatokat kérlek, bocsássatok meg nekem, közös munkánk egyik légér demetlenébb részesének, hogy a vidéki muzeális élet veszedelmesen nyugton hagyott kútjába éppen én hají­tottam be a követ. Valakinek el kellett kezdeni, s nem a személy­nek van itt fontossága, hanem a kérdésnek. Szívbeli köszöntéssel minden jóra kész szolgátok: P. H. Móra Ferenc s. k.« • Gönczi Ferenc helyeselte az eszmét, és örömmel jelenítette be részvételért a szegedi konferenciára. Eninek az időnek a néprajzi muzeológiai célja й • Drávamente- és a Bialatom környék hiaMsziati eimlékanyagának megmentése és össze­gyűjtése volt. :'••'•, Szomorú esemény történt 1930 november 6-án éjjel. Betörők hamis kulccsal behatoltak az egyesület helyiségeibe és mintegy 500 pengő értékű gyűjtemiény anyagot tulajdonítottak el. Hosszas nyo­mozás után seim kerültek kézire. Az egyesület a raktárhiányán enyhitendő, a megyeház baloldali kistermét kapta meg ideiglenes használatra. -Közben tovább folyt a belső nyilvántartó imunlka. Tarján Antal halála után, -aki Gönczi Fe­renc mellett kisegítőként dolgozott, 1931 J ben Kovács Jenő' József festőiművészt alkalmazták segítségnek. Ennek az időnek legfontosaíbb régészeti muzeológiai eseménye az 1931-eis ságvári mezolitilkus ásatás volt. Az ásatáson részt vettek Csalog József, HiiHebradt Jenő, Laczfcó Dezső és Gönczi Ferenc. Már évek óta húzódott a kaposvári középkori vár területének városrendezési és területhasznosítási vitája. Az 193 l-es 'júniusi köz­gyűlésen az egyesület kérvényt nyújtott be a polgármesterhez, — eredménytelenül. Itt kell megjegyeznünk, hogy a továbbiak során a város műszáki vezetőségének beleegyezésével a maradványokat lebontottak és építkezésekhez felhasználták. 1931-ben kiemelkedő régészeti események voltak a Szabás kö­zelében talált niépvándorMlsfcoiri sirclk, valamint a Kapoisvári-Ólaki dűlőben, az um. Felczán^féle telken előkerült régészeti anyag, mely­nek korát leírás alapján Mora Ferenc a következőkben határozta meg: 43

Next

/
Thumbnails
Contents