Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)
ros tanácsa belátta, hogy a könyvtár és múzeum öncélú intézmény, amely a födele alá semmi mást be nem fogadhat a saját érdekei védelme nélkül, s azóta nem is történt ilyen irányú kísérlet, s most már nem is történhet, mert magunk sem férünk többé, s a közel jövőben elkerülhetetlen lesz a második kultúrpalota felépítése, amely kizárólag múzeumi célokat fog szolgálni, míg a könyvtárnak a mai épület marad. Kuriózumképp említem meg, hogy a proletárdiktatúra alatt a kommunisták innen akartak egy szobát rekvirálni kaszinó céljaira, de még velük is sikerült megértetni, hogy a kívánságuk képtelenség. S minthogy minden terv az, amely a legkülönbözőbb kulturális intézményeket akarja összezsúfolni a könyvtárral és múzeummal, s ha a vidéki kultúrintézmények ügye nem volna még mindig res nullius s legalább a múzeumok felügyelőségét restituálnák, hivatalosan tiltakoznánk az ilyen tervek ellen. Nem is szólva arról, hogy a könyvtár és múzeum csak úgy teljesítheti hivatását, ha nem kell zselléreket fogadnia a portájára, csak arra mutatok rá, hogy közbiztonsági és tűzrendészeti tekintetben annyiszor sokszorozódik meg a veszélyezettség, ahány intézmény osztozik a helyen, természetesen közös felelősséggel, amit azonban baj esetén senki sem vállal. Azt hiszem, Somogyvármegye közönsége elég áldozatkész arra, hogy kizárólag könyvtárának és múzeumának építsen palotát, amiben természetesen lehet és kell is lennie nagy előadóteremnek, amely képkiállítások céljaira is használható. Az, hogy egyenlőre a termek egy része üresen marad, ne bántsa a nemes eszme mozgatóit, mert meg vagyok róla győződve, hogy mindjárt az első években akkora lesz a gyarapodás, hogy az első deceniumra már a kibővítésről kell gondoskodni. A saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a közönség érdeklődésének az az alapfeltétele, hogy a múzeumnak saját hajléka legyen. Mihelyt ez megvan, mindjárt fölébred a muzeális kultúra szeretete, mindjárt jelentkeznek az adományozók, a letétek, az örökhagyók, s mindjárt megindulnak a bejelentések a megyeszerte előforduló őstelepekről, amelyek mindaddig veszendőbe mennek, míg a közönség azt nem látja, hogy van olyan hely, ahol megőrzik a leleteket és kiírják az adományozó nevét. S addig, míg az egész megye szeretete gyors gyarapodáshoz juttatja a gyűjteményeket, inkább maradjon üresen egy-két terem, semhogy idegen intézményeket telepítsenek be, amelyek azután nem akarnak kimenni, S útjában maradnak a további fej : lődésnek. Ami költségvetésünk adatait illeti, azok egyelőre aligha lehetnek irányadók egy most, alapítandó múzeumra nézve. Mindazon által szíves kívánságuknak eleget téve tudatom, hogy az 1927. évben a Kultúrpalota Szeged város költségvetésében 88 780 pengővel szerepel, amely összegben 21 312 pengőt tesznek a személyi illetmények, 39
