Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

ÍAz egyéni adakozóik száma is megszaporodott. Nevűiket és ajándéktárgyaikat feljegyzés hiányában nem ismerjük. A valójában rendszeres és a kor muzeológiai színvonalán kiemelkedő néprajzi muzeológiai munka 1914нЬеп indult meg. A február 28-i közgyűlésein Gönczi Ferenc tanfelügyelőt alelnökké választották és ő nagy Iked'Vvei és buzgalcimimal látott hozzá a néprajzi osztály munkájának átszervezéséhez, illetve megerősítéséhez. (Gönczi Ferenc 1)861 július 29-éin született Radon. Iskoláit Zalaegerszegen, Zsiováralján (Turóc megye) .végezte. 1880-ban Istvándiban nevelő lett, rnaíjd 1881-bem (Mikében tanított, onnan Dunaszekcsőre, majd Nagypalinára és Zrínyilfálvára keirülit. Zrínyifalvárói a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba került, majd pestimegyei tanfelügyelő később Désen királyi tainfelügyelő lett. 1912-ben nyugalomba vonult, 1915-től volt a Somogymegyei Múzeum Egyesület ügyvezető igazgatója. 1948 november 22-én halt tmeg (Kaposváron. Főbb muzeológiai imunkái: Göcsej. Kaposvár 1914. Somogyi gyermekjátékok Kaposvár 1949. Muraköz és népe. Budapest 1898. Göcsej és Hetes múíltjá. Somogyi betyárvilág stb. Néprajzi imunfcássága országos jelentőségű.) A Somogymegyei Múzeum Egyesület közvetlenül az I. világháború előtt kapta meg jóváhagyott alapszabályzatát, s így már semmi akadálya nem volt a még eredményesebb és szakszerűbb muzeológiai (munkának, de az időiközben kitört világháború megakasztotta és nagyiban visszavétette a fejlődést. 2. A Somogymegyei Múzeum Egyesület fellendülése és komplex múzeumi munkájának megkezdése. (1914—1934) Az I. világháború alatt, részben a számos katonai szolgálatot teljesítő itag, részben a nehéz gazdasági helyzet miatt a imuzeológiai munka alig-alig működött. Egyedül Gönczi Ferenc végzett említésre »méltó néprajzi gyűjtést, de azt is úgy, hegy összekapcsolta tanfelügyelői látogató körútijaival. A gyűjtött anyag nagy része ajándékozással került a gyűjteménybe, hiszen az egyesület anyagi támogatással ezekben az években alig rendelkezett. A néprajzi gyűjtésen kívül a világháború első éveiből csak egy nagyobb jelentőségű múzeumi megmozdulás történt: 1914-ben Szuliimám község határában Zsigmond-korabeli éremlelet került felszmre, amit az egyesüllet igyekezett megszerezni, de eredmény nélkül. A lelet előkeírülésémek országos visszhangja is támadt, erről tanúskodik Pokorny Károly szeghalmi i(Békés megye) éremigyűjtő levele, aki a leletből csarepéldámyokat kért. A gyűjtemányanyag szakszerű tárolása céljából alkalmas raktári helyiségeik után kellett nézni. A kaposvári törvényszéki palotában néhány helyiség üresen állt. Az 1917. évi közgyűlés első szá^mú feladata ennek a raktárprolblémának megnyugtató megoldása 33