Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)
őskultúra felelevenítése ügyében, Somogy 1904 május 22.; valamint számos cilkíke az Archeológiai Értesítőben 1900— ŭ 906 között.) Külön muzeológiiai jelentőségű, ezért itt foglalkozunk a Somogy megyei Régészeti és Történeti Társulalt 1879—®l-es Évkönyvével, mély országos viszonylatban is fontos, és bizonyos vonatkozásban a mai vidéki múzeuma évkönyvek együk korai elődjének tekinthető. Az évkönyv foglalkozik a társulat rövid történetével, közli a társulat igazgatói választmányát, az alapszabályzatot, az 1880-as díszgyűlés elnöki megnyitóját, Lipp Vilmos előadását, Nagy Imire okmány-ismertetését, Melhard Gyula értekezését a imiagyaregresi ólom-reliefről, és a »iNéhány somogy megyei körsánczos őslhalomról« című tanulmányát. Számiunkra és a kulturhistória szempontjából e kis munka legértékesebb része »a somogy vármegyei régiségtár köréből« című fejezet, mely rövid összefoglalója a társulat 1881-ig végzett gyűjtő munkájának, a lelőhelyek, leletek és adományozók részletes felsorolásával. A szép számú régészeti anyagon kívül volt a gyűjteményben 7 céh-pecsét, 4 céh-korsó, 1 céh-láda, 2 keresztelőkorsó, 2 drb Sárdról származó, fáraifestett családi címer, 160 drib .céhes okmány, mintegy 1200 érem, 289 tárgy és kb. 160 különféle írásos emlék, ami a korábban említett átadási leltár szerint összesen 1539 darabot tett ki. Ehhez járult még 150 kötet könyv és szakkönyv és 23 térkép. Ez volt a Somogy megyei Régészeti és Történeti Társulat működésének eredménye tárgyi anyagban és darab szerint. III. A SZERVEZETT MUZEOLÓGIAI MUNKA 1 .A Somogy те gyei Múzeum Egyesület megindulása és küzdelmes évei (1907—1914) Az intézményesen elparentált és hivatalosan feloszlott Somogymegyei Régészeti és Történeti Társulat után is élt a lelkes műkincs-régiség és műzeumbarátoklban új egyesület létrehozásának, szervezett tömörülésnek a gondolata. A szikrát először Scholz Gyula műszaki tanácsos lobbantotta lángra, akii többszöri magáinmegbeszélés után, melyeket főként Kacslkovics Lajos alispánnal és Somssich Gyula amatőr numizmatikussal folytatott, 1907 július 10-én kérvényben fordult Somogy megye törvényhatósági bizottságaihoz : A kérvényben hivatkozott az 1901 évi kaposvári iparmű veszeti kiállításra, amely bizonyította, hogy az igény él az emberekben múzeum iránt és kell is, ezért 3—4 szobát kért a törvényhatósági bizottságtól a megyeházán múzeum céljaira. Hivatkozott arra ás, 28
