Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

legtöbb adót fizet; legtöbb rókát lő s legtöbb gyűlésben nincs jelen! Somogyvár, Kereki, Törökkopány, Szigetvár, Babócsa, Kaposvár, régi kincseitek, sírjaitokkal várjatok hálásabb korra! Elég, ha ott unatkozik határaitokon kormos falaival a régi vár!... S egy-egy varjú rászállva kiáltozza: Kár ... Kár ... Kár ... !« Azonban mégis fel-tfelébredt a muzeológia ügye. Ilyen alkalom volt 1895 nyarán az, hogy KJuzsinszky Báliint, a Magyar 'Nemzeti Múzeum régésze a Balatonról írandó monográfiájához a megye területén kutatásokat végzett, vagy pl. a Múzeumaik és Könyvtáraik Országos Főfelügyelősége 1898-las leirata az Alispáni Hivatalnak, mellben -azt javasoltak, hogy a főfelügyelőség segítségévei esetleg lehetne új egyesületet létrehozni, vagy pedig a régiségeket és a szakkönyveket adják ált a szekszárdi múzeuminak, mély Tolna megyén kívül belekapcsolódik a környék imuzeoJógiai munkájába is. Ha ez az ajánlat bekövetkezett volna, akkor a későbbi éveikre nézve is súlyosan befolyásolta volna megyénk muzeológia jának helyzetét! A társulat anyaga 1902-ben a kaposvári főgimnáziumba került. A 'jelentős, mintegy 1300 dlaralbot számláló gyűjteményt az iskola csak nehezen tudta elhelyezni. Danilavics János igazgató aggodalmaskodott a helyhiány miatt, és csak kisérő leltárral, és gondos zsúfolással volt hajlandó átvenni az értékes, de immár gazdátlan anyagot. A leltáriba vételt Melhard Gyula végezte, az 1902 szeptember 25^én felvett jegyzőkönyvvel. A jegyzőkönyv bevezetőjében megállapít oitták, hogy az elhanyagolt anyagban Cserni Béla gyulafehérvári tanár és régész időközben némi rendet csinált. Részletes, koronkénti felsorolásban vette át a gimnázium az 1359 darab állati csont és csointrész, újabb kőkori, bronzkori, őskori és róimai agyagedényeket, bronz, ólom és üvegtárgyakat, közép és újabbkori Vas és edénytárgyakalt, a kanizsai várból származó vegyes anyagot, az éremgyűjteményt és egy üveges asztalt, mely numizmatikai anyag tárolására szolgált, valamiint három üveges álló szekrényt. Ezzel az átvétellel kapcsolódott a Somogytmegyai Régészeti és Történeti Társulat és a Solmogymegyei Múzeum Egyesület közé, ha csak rövid időre és kisebb j<elentőségben is, a kaposvári Állami Főgimnázium régiség gyűjteménye, és Kóhlbaich Bertalan 'munkássága. Ugyanis a (főgimnáziumi 'évek allatot a gyűjteményt Kohlfoach Bertalan tanár kezelte. (1897-ben szerzett tanári oklevelet, 1898ban doktorált. 1897-ben kerüli a kapoeväri főgimnáziumhoz. 1907től iKörmödbányán, majd Nagy váradon, utoánia Budapesten volt tanár. Főbb muzeológiai imunikái: Rómiai őrtornyok nyomai Magyaregres határában, Somogy 1903 július 19.; »Tüzes nyelv« a somogyi 27