Fehér Erzsébet: József Attila kiállítás Balatonszárszón (Somogyi Múzeum 4., 1965)

A társtalanság élménye ott sikolt Bartók Béla muzsikájában is, — nem véletlenül érezte őt a nálánál fiatalabb költő szellemi rokonának. Más-más művészet nyelvén szinte azonos képet adtak korukról. A mozgó világ természettudományosan pontos tanulmányozása, a „törvény" és „harmónia" lázas keresése, az egyszerűség és tisztaság ideálja, a tartalmi és formai megoldásaikban az ősi nemzetinek és korszerűnek szintézise kapcsolja össze művészetüket. József Attila 1934-ben megjelenő gyűjteményes verskötetének címével (Medvetánc) Bartók egyik zongoradarabját idézi. Tudtunkkal csak egyszer találkoztak futólag. Hivatásukat — egymástól függetlenül — egyforma felelősséggel vállalták. Aki dudás akar lenni, pokolba kell annak menni. Ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni. — idézi József Attila Medvetánc kötetének mottójaként a népdal sorait. Koruk poklát mindketten megjárták: a fajokat, nemzeteket egymás ellen fordító esztendőkben Bartók Béla a muzsika, József Attila a költészet nyelvén hirdeti a népek testvériségét: A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés. (A Dunánál) Az 1936-ban induló Szép Szó című irodalmi folyóiratnak egyik szerkesztője lesz. (A lap cimét József Attila adta.) Ugyanez év karácsonyán Nagyon jáj címmel jelenik meg utolsó verseskötete. — Súlyos beteg ekkor már, de nagy fegyelemmel és igen sokat dolgozik: szerkeszt, verset, cikket ír, műfordít. Biztos egzisztenciája nincs. 1937 első hónapjaiban még egyszer megkísérli, hogy szilárd anyagi alapot teremtsen magának, állást keres; kérvénye mellé csatolja híres Curriculum vitae-jét. Elutasítják ... Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám. (Születésnapomra) — vallja derűs keserűséggel utolsó születése napján. A kiállítás nagy tablója a továbbiakban utolsó esztendejének egy nagy pillanatáról ad számot: Thomas Mann-nal való találkozásáról. Az emigrációban élő nagy német író 1937 januárjában hazánkba látogatott. Felolvasóestjére nyilvános köszöntésül József Attila írt verset, elmondását a rendőrség betiltotta. Politikai tettnek minősült — mint ahogy az is volt — a költői mondanivaló, amely Thomas 22