Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok, Emlékmúzemok és kiállitások vezetője (Somogyi Múzeum 3.)

A harmadik szobában találjuk élete utolsó hónapjának emlékeit. 1936ban még nyugodt nyarat töltött a költő Balatonszárszón, melynek derűs emlékét Balatonszárszó című verse őrzi. Az utolsó hónap levelezése barátokkal, munkatársakkal viszont már a megtört, vívódó ember lelkivilágát tükrözik: hangjuk hol kétségbeesett, hol gyermekien bizakodó. Megismerjük utolsó három, Szárszón írt versét (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, íme, hát megleltem hazámat), és utolsó verstöredékét (Drága barátaim...). Bennük, mintegy önmagát túlélve a költő, megbékél a „haragvó halál"-lal, megtalálva a megbékélés megmásíthatatlan, végleges formáját. A házon márvány emléktábla őrzi a költő itt-tartózkodásának emlékét. A vasútállomáshoz közel, a Szabadság kert bejáratánál áll a költő bronzszobra. Egykori sírhelyére 1964-ben emléktölgyet ültetett a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. 12