Draveczky - Sági - Takáts: A Somogy Megyei Múzeumok régészeti adattára (Somogyi Múzeum 2., 1964)

BALATONBOGLÁR Csiszolt kőszerszám. (Sm. M. Szl.: I. 91; Sm. M. A. lsz-: 386.) 1879 előtt kőék. (Sm. R. T. T. É.: 51; Sm. M. A. lsz.: 386.) A Várhegyen őskori urnák és a Gaál kastélynál agyagedények 1903, illetve 1904-ből. (Sm. M. A. lsz,: 386.) 1879 előtti csiszolt kőbalta került elő a Berek egyik szigetéről. Ez valószínű azonos a zöld színű szerpentinből csiszolt kőbaltával, amit Sm. M. Szl.: I. 91 alatt találunk. A község határából több neolitikuis cseréptöredék került pusztaszer mesi magángyűjteménybe. Az anyag egy része a balatonbogiári téglagyár agyagbányájából került elő a tulajdonos szóbeli közlése sze^rin/t. Bacsák György feljegyzése szerint őskori urna temető pusztul itt. (B. M.. A, lsz.: 59. 247. 48.) A Várhegyen őskori földvár nyomai. 3—5 m. magas sáncok. Gsalog József a felszínen korhatározó anyagot nem talált. (B. M. A. lsz.: 58. 32. 13.) Az állami gazdaság épülete körül, a Szöllősgyörökre vezető úttól jobbra a Berek felé 1903—1904ben koravaskori lakótelepet találtak. Feltehetően összefügg' azzal a putri-gödörrendiszerrel, amit Bárány Lajos lakatosmester udvarán látott Doraiyay Darnay Béla 1943-ban. (B. M. A. lsz.: 57. 1193. 4.) 1879 előtt közelebbről meg nem határozható helyen római fibula került elő. (Sm. R. T. T. É.: 53; Sm. M. A. lsz.: 386.) Az állami gazdaság központi épülete közelében 1903—1904-ben IX. századi hullámvonalas díszítésű bögréket és rövid nyelű vaskéseket is találtak. A leletek IX. századi temetőre utalnak. (Sági Károly adatgyűjtése: (Sm. M. A. lsz.: 781.) A keszthelyi múzeumban római érmek. (Sm. M. A. lsz.: 144; falumonográfia.) 1938-ben a Temetődomb keleti lejtőjén gyümölcsfaültetés közben 11x7 méteres templom alapfalai. A falak felásása közben IV. Béla, Károly Róbert pénzei; bronz edénytöredékek, vasszegek. Ugyanitt római téglák, de bizonytalan az idekerülésük. (B. M. A. lsz.: 57. 1193. 2.) Szibertné, Gaál Márta szérűskertjéből állítólag görbe törött kard került elő 1946bain. (Sm. M. A. lsz,: 144; falumonográfia.) BALATONENDRÉD 1939-ben Gallus Sándor ásatása alkalmából neolitikus edények. (Sm. M. Szl.: I. 331—332; Sm. M. A. lsz.: 389.) 1879 előtt egy bazaltkőből készült balta (Sm. M. A. lsz.: 452. — S. R. T. T. É.r 1879—1881. 51- old.). Vonaldíszes kultúrához tartozó település; putri stb. (neolitikus). (Arch. Ért. 1943. 9. old.) 1879 előtt csiszolt kőbalta a Jaba pusztai részen. (Sm. M. A. lsz.: 388. — Sm. R. T. T. É.: 1879—1881. 51 old.) Péceli kultúrába sorolható (rézkori) került a 9