Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)

A betyárok világa - szarukürtök

Marhaszarv metszeti képei

A kép forrása: Rachel Marie Photography http://musanaintl.com/blog/how-itsmade-recycled-horn-designs/

Kürtöt a szürkemarha, főleg az ökör szarvából készítettek faragópásztoraink, mert az ivartalanított állat szarvának nem volt kellemetlen szaga, illetve ennek alakja, színe, rajzolata volt a legalkalmasabb a díszítésre. A nyers szarvat kifőzték és eltávolították a belső szivacsos csontcsapot, valamint a kötőszöveteket. Újabban kifőzés után fertőtlenítik, majd fehérítik is a szarvat, erre hidrogén-peroxidos oldatot használnak. Levágták a kívánt méretre és az érdes felületet nagyolták, majd finomra csiszolták. Csak ezután jöhetett a díszítés: karcolás, sárgítás, spanyolozás, vagy domború faragás, esetleg ezek kombinációja.

A kürtöket a kanászok és a vadászok nem csak hangadásra használták, adott esetben inni is lehetett belőle. Sőt, hogy ne száradjon ki és szép hangja maradjon, időnként vízbe kellett áztatni.

A szarv formája kiválóan alkalmas arra, hogy körbefutó gyűrűkbe rendezzék a főbb díszítőjeleneteket a faragók. Egész történeteket, szimbólumrendszereket mesélnek ezek a motívumsorok a figyelmes szemlélőnek, gyakran az alkotók teljes világképe kibontakozik belőlük.

Megnevezés: ÖKÖRSZARV BELSEJE • RRM 9211 Gyűjtés/származás helye: Kaposvár Gyűjtés/készítés ideje: 1935/1935 Készítő/ajándékozó neve: ismeretlen

Leírás: 60 cm hosszúságú, ökörszarv belseje, melyet főzés után vettek ki a szarvból. Gyűjtő/leltározó neve: Gönczi Ferenc