Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)
Bevezetés
A következőkben röviden közöljük azoknak a faragóknak a biográfiai adatait, akiknek alkotásai megtalálhatóak katalógusunkban és életútjukról vannak forrásaink. BAGOL ANDRÁS alakja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Feltehetőleg a Baranya megyei Botykapeterden született, juhászcsaládból származott. Szelestey kutatásai alapján kiderült, hogy eredeti foglalkozása valószínűleg bognár volt.4'1 Idős korában a Nagyatádhoz közeli Kivadáron szolgált csőszként a Somssich grófoknál. Faragványai a 19. század végéről származnak, a feltételezések szerint csak idős korában kezdett alkotni. Herman Ottónak írt leveleiből következtethetünk arra, hogy „aktívan részt vett a 48- as, illetve Függetlenségi párt választási küzdelmeiben" és a Nép zászlója címet viselő politikai hetilap tudósítója és terjesztője is volt.44 45 Leszármazottai tanúsága szerint Kossuth kapitányaként szolgált. Faragványait gyakorta díszítette történelmi alakokkal. Szépen formált talpas betűi, hosszabb feliratai és jó helyesírása tanúskodik műveltségéről, illetve faragványai ajándék jellegéről. Szívesen ábrázolta munkaadóit is és humornak sem lehetett híján. Egyik botján a grófi kastély és egy vadászjelenet mellett a grófot ábrázolja két nőalakkal. A felirat szerint: „ÉLJEN GRÓF SZÉCSENYI EZT A KÉT LÁNYT SZERETI, MEGCSÍPI AZ ORCÁJÁT FELHUZA SZ P SZOKNYÁJÁT".46 BOSZKOVICS (BESZTI) JÁNOS (1876 Buzsák -1955 Buzsák) Apja, nagyapja és ő is gulyásként dolgozott, 14 éves korában kezdett el faragni. Tíz évig Somogyfajszon, majd utána Csisztán szolgált Jankovich Bésán Endre grófnál. Idős korában Buzsákon telepedett le Művészetét naiv vonalvezetés és humor jellemzi. Kedvelte a mulató jeleneteket, melyekben figuráit rendszerint profilból ábrázolta. Munkáit kezdetben az uradalmak grófnői értékesítették. FEHÉR LAJOS (1919 Somodor - 2010 Somodor) Szülei gazdasági cselédek voltak, a faragást juhászbojtár korában kezdte megtanulni. Tanítómesterének a természetet vallja, ahol volt alkalma megfigyelni az állatok viselkedését. Leginkább a csont- és szaru faragásában jeleskedett, kedvelte az áttört és a domború díszítményeket. Katalógusunkban óraláncait szerepeltetjük. Kezdetben bizsókkal dolgozott, majd később lábbal hajtható fogászati fúrót használt faragásaihoz. 1960-ban kapta meg a Népművészet Mestere díjat. 00m <m Nm Hгть LO KÁLMÁN ISTVÁN (1895 Petőhenye,Zala megye-1979 Balatonfenyves).Többgenerációs juhászcsaládból származott, anyai nagyapja hatására kezdett faragni. Kopárpusztán, Marcali környékén pásztorkodott amikor találkozott Dr. Madarassy Lászlóval, a keszthelyi múzeum igazgatójával. Ő fedezte fel tehetségét és vásárolta tőle az első darabokat.47 Kedvelte a színes spanyolozást, a piros és fekete mellett zöldet, lilát, rózsaszínt is használt faragványai díszítésére. Idősebb korában Balatonfenyvesen telepedett le, ahol gyakorta keresték fel buzsáki tanítványai is. Felesége és leánya is követte faragószenvedélyét. 1953-ban az elsők között kapja meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. 44 Szelestey László 1987. Ki volt Bagói András? Élet ésTudomány 1987.12. 04.1548-1549.0. 45 Perger Gyula 2014. Adatok Bagói András történelem szemléletéhez. In. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei3., Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Kaposvár. 227-234.0. 46 Györffy István 1983. Adatok Bagói István botfaragó munkásságához. Ethnographia 94. évf. 423-431. 425.0. 47 Horányi Barna 1986. Egy bokor faragó. Somogyi Néplap 42. évf., 228. szám (1986.09.27), 7.0. 17
