Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)

Bevezetés

voltak. A szépen megmunkált csontból és szaruból készült óraláncok, a trükkösen nyitható gyufatartók készítőik ügyességét dicsérték. A kobakokra, kürtökre, tükrösökre, sótartókra karcolt betyárjelenetek egy olyan világ jelképei, mellyel azonosultak, melyre nosztalgiával tekintettek a pásztorok. Nem pusztán „szépek" ezek a tárgyak, hanem más és más kontextusba helyezve sajátos jelentéssel is bírnak. A faragópásztorok számára használati eszközök, melyeken „saját világukról vallanak"31) adott esetben ajándékok, kifejezve a készítő és az ajándékozott kapcsolatát. A néprajzkutatóknak források, melyek magukba sűrítik mindazt a tudást, környezeti és társadalmi viszonyt, mely megformálásukkor körülvette alkotóikat, használóikat. A későbbi nemzedékek számára örökségek, melyek jelképévé válnak egy nemzeti, regionális, adott esetben lokális identitásnak, formálják az utódok ízlését, nemegyszer ideológiai tartalommal is feltöltődnek.

Gönczi Ferenc alakja a RRM 10.602 leltári számú, Kapoli Antal által készített kobakon

Amikor felbomlik a paraszti életnek az az egysége, amely korábban a tárgyi, szellemi, társadalmi, erkölcsi szférát öszszefűzte, a tárgyak kikerülnek ebből az

univerzumból, „önálló életre kelnek". Szuvenírré, dísszé, lakberendezési kellékké válnak.32 A pásztorfaragások dísz-, illetve ajándéktárgy jellege a 19. századtól datálható33 és nem csak a pásztorok közvetlen társadalmi környezetében jellemző. Általuk készített darabokat értelmiségiek is ajándékoztak egymásnak, ennek egyik szép példája a

Malonyay kötetben szereplő Bagói András által készített bot, melyet Somssich gróf egy amerikai tájképfestőnek adott egy festményéért.34 A tárgyak feliratozása, a készítő vagy a megajándékozott nevének kezdőbetűi szintén az ajándékjelleget erősítik.35 Kapoli olyan kobakot készített Gönczi Ferencnek, melyre mindkettejük alakját rákarcolta.36

Felmerül tehát a kérdés, mi különbözteti meg a pásztorművészetet az iparművészettől? Hol a határ a szabadidejében faragó pásztor és a hivatásos népművész között? Tóth Mihály, Idősebb és Ifjabb Kapoli Antal, Kálmán István többgenerációs pásztorcsaládokból származtak, maguk is őrizték az állatokat, azonban később elnyerték a Népművészet Mestere címet is. Sajátosan naiv humorral ábrázolt figuráiról lett híres Boszkovics János, aki egykor gulyásként dolgozott. A pásztorfaragásokra jellemző, hogy technikailag egyszerű eszközökkel dolgoznak az alkotók, az egyes darabok előállí31 Takáts 1986:4

32 Fél Edit-HoferTamás 1975:22

33 Bérez nem jelenti azt, hogy korábban ne lett volna erre példa.

34 Erről bővebben lásd a Balták, fokosok, juhászkampók, botok című fejezet bevezetőjét. Malonyay 1911:295-298

35 Verebélyi 2002:92

36 RRM 10.602