Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)
íX^^-^JJr^ у ^p — tett, s az állam által megvásárolt hagyatéka is a Rippl-Rónai Múzeumba került. A Somogy megyei múzeumi szervezet központja rendezte és működteti a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeumot a Kunffy hagyaték állandó kiállításként való szerepeltetésével. A művészettörténeti stílus kategóriák szerint Kunffy a plein air festészet mestere, azonban több korabeli stílushatást is beépített művészetébe. A kezdeti akadémista stílusát (Jeremiás próféta, 1895.) egy rövid romantikus realista Munkácsy-igézet váltotta fel. Ezt gyökeresen megváltoztatta, a fiatal francia művészek által képviselt, és Kunffyra is hatást gyakorló, szecessziós stílus (A bretagne -i tengerparton, 1898.). A hazai motívumok keresése közben összegeződtek művészi tapasztalatai a nagybányai szellemnek megfelelő plein air naturalista stílusban. (Somogytúri gyermektemetés, 1907.) A keze olykor virtuóz könnyedséggel kezelte az ecsetet, s impresszionistaként, színes foltokra bontotta képeit (Teknővájó cigányok, 1909.). Máskor elnehezültebb látásmód alapján realisztikus megfigyelésekben gazdag paraszti zsánerképek sorát festette (Mezőgazdasági munkáscsalád, triptichon, 1926.) Az utolsó korszakának könnyed, impresszionisztikus, világos tónusú képeiben a festői bölcselet által az „egyszerűvel többet kifejezni" tudás mutatkozik meg művészetében (Kerti út virágzó bokrokkal, 1935.) A somogytúri múzeum teljes gazdagságában, az összkép erejével nyújt áttekintést Kunffy művészetéről. Kunffy festészetének utóéletét hátrányosan befolyásolta, hogy sokáig nem jelent meg róla színes reprodukciókkal kísért könyv. A jelen kiadvány szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy minden stílus korszakáról, az összes témaköréről nyújthassunk reprezentatív benyomást: a millennium évétől, 1896tól 1960-ig nem maradt ki egyetlen festészeti arculata sem. Ha gondolatban összevetjük a festői munkában eltelt időszakot a magyar történelemben lejátszódott temérdek eseménnyel és sorsfordító változással, sajátos Kunffy - arculat karakterizálódik l<d. A művész mindvégig megőrizte lelki egyensúlyát. Öregségéig fokozódó derű, érzelmi kitárulkozás lépése követhető nyomon képein keresztül. A másik szimpatikus vonás, hogy sem vallási, sem politikai motivációk nem befolyásolták a festészetét. - Egy 1900-ban írt parlamenti reflexióban szót emelt a politikának a művészetbe való beavatkozása ellen. A művészi szuverenitását az ötvenes években is meg tudta őrizni. Akkor a korábbi évek népi témájú festményei alapján a politika, miként Munkácsyt, a realista tradíció előfutáraként példaképpé emelte Kunffyt is. A somogyi falu világának festőjét látták csak benne. A diktatúra rosszallóan tekintett a párizsi évek nyomán megnyilvánuló europer szellemű festményeire. Párizsban egyaránt hatott rá az ünnepelt, idős Munkácsy és a modern szalonok festészete. A két vektor eredője, hogy a természetábrázoló szándékot nem a drámai színezetű romantikus, hanem plein air naturalista és mérsékelt impresszionista látásmód irányába fordította. A zsánerfestészet az életmű központi magvát képezi. A Munkácsytól származó dramatizáló hajlam több képen kimutatható. Kunffy nélkülözi az elbeszélő szándékot. A paraszti- és cigány jelenetei olyan állapotot jelenítenek meg, amely elsősorban a festői tartalom közvetítésére szolgálnak. Szakítva egy 7
