Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

A KUNFFY BIRTOK A Kunffy család eredetileg nem tartozott a földbirtokos arisztokráciához. A nagyapa, Kunfi Simon Veszprém megyei zsidó kereskedő volt, és Kaposváron telepedett le földbérlő gazdálkodóként. Fia Kunfi Adolf folytatta a nagy sikerű vállalkozást a Somogy megyei Orciban és Gálosfán, valamint a Baranya megyei Vargán. Kunffy Lajos memoár kötetéből származó utalásokból tudjuk, hogy apja egészen rendkívüli szakértelem birtokában volt képes a családját vagyoni és kulturális szempontból magasabb osztályba emelni. Lajos fiának Somogytúron, Károly fiának a Tolna megyei Fácánkerten vett egy a korábbiakban Festetich-birtokot. Országos hírű mintagazdaság lett belőle. József fiának és Emma leányának a vagyoni helyzetét nem ismerjük. A somogytúri földbirtok 1905-1945-ig volt Kunffy Lajos tulajdonában. A területe 1091 hold. Ebből 7-8 hold kert és belterület, 824 hold szántó, 40 hold erdő, 30 hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. Ez utóbbin, 28 holdon 4 halastavat létesített alföldi kubikosok segítségével, amely megszépítette a túri völgyet. Később a fia ezt 50 holdnyi területre bővítette. 1905-ben Kunfy Lajos a birtokbavételt építkezésekkel kezdte. Lóistállót, kocsifészert, kovácsműhelyt és bognárműhelyt épített. A gazdálkodást 1905-től először a művész édesapja, Kunffy Adolf, azután Károly öccse irányította, aid Halléban végzett gazdasági akadémiát. 1909-től, miután áttanulmányozta a szakkönyveket, maga a művész vette át az irányítást. Naponta lovon járta végig a birtokot, kora reggel a munka indulását, este pedig a napi teljesítményt ellenőrizte. 1917-ben a gazdaság nagy részét bérbe adta, csak a halastavakat és a szőlőt tartotta meg saját kezelésben, de a bérlője rossz gazda volt. Újra kiadta, de ismét más bérlőt kellett keresnie. Ilyen esetekben csak peres eljárással tudott a tapasztalatlanságát kihasználó bérlőkkel elszámolni. Az első világháború előtti lóállománya: 10 igás, vegyes, 6 urasági és tiszti kocsiló, 20 csikó, 2 tenyészmén. Marhaállománya: 40 jármos ökör, 4 tarka tehén, 8-10 gulyabeli, 50 hízó marha, 2 bivaly Sertés állománya: 50 anyakoca 3-4 kannal és szaporulata. Az 191 l-ben létesített halászatában pontyot, süllőt és compót tenyésztett, melyeket Budapesten és Bécsben értékesített. Szintén 1911 -ben, a szekszárdi Nits nevű szőlészeti felügyelőt bízta meg Kunffy a szőlő telepítésével. Borászatában az olasz rizling volt a fő borszőlő. Csemegeszőlője a saszla és a muskotály Az 1929-ben szüretelt olaszrizlingből a tokajival egyértékű bora lett. Konyhakertészet: 3-4 holdon volt 4-500 korona forgalommal. A vízimalma bérbe volt adva, 1915-ben hengermalmot állított fel. Az I. világháborúba bevonultatott lovak pótlására, a szántáshoz két traktort vásárolt. Ez idő alatt a gazdaság a hadsereg ellátására volt kötelezve. Egy 8 HP típusú gőzcséplőgép garnitúrája volt. A szántóföldek gazdasági és üzemrendszere a 4-es vetésforgó. A munkaerőt helyből és vidékről szerezték. A férfiaknak 100-200, a nőknek 80-160 filléres napszámot fizetett. Az átlagos föld haszonbér nagyban, adó nélkül 20-24 korona volt. A Hársas pusztán az öreg Gergye Mátyásra volt bízva a gazdálkodás, de ő Kunffy szerint kényelmes ember volt. 57