Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

ÜLDÖZTETÉSEK ES MEGBÉKÉLÉS (1944-1962) 1944-ben szörnyű megpróbáltatásokban volt része a Kunffy családnak. Zsidó származásuk miatt teljes vagyon elkobzásban és kiköltöztetésben részesültek. „...ne zavarjanak ki engem innen és hagyjanak tovább dolgozni, a Somogy megyei Múzeumnak szánt collectió befejezésére. Ennyit azt hiszem megérdemelnék! Elég jogcímem van erre a kivételezésre..." írta 1944. május 5-i levelében a kaposvári múzeum igazgatójához, aki a zárolt zsidó műtárgyak kormánybiztosi megbízottja volt. Az idős művészt és feleségét Somogytúrról Tabra vitték és a gettóba zárták. Kunffy a somogytúri igazgató tanítóra, Roznik Ferencre bízta a festészeti hagyatékát. A műteremben volt elzárva, de a lefoglalás, a jegyzékbe vétel így is megtörtént. A tíz éve tett nyilatkozatára hivatkozva próbálkozott a gettóból megmenteni a képeit, miszerint javarészét a kaposvári múzeumra hagyja. „Azzal adtam át ezeket, hogy ha életem vége bekövetkeznék, juttassa el ezeket a Somogymegyei Múzeumnak. A mai sorsomban ez könnyen megtörténhet, annál is inkább, mert nincs is kedvem tovább élni egy olyan társadalomban, amelyben becsülettel éltem, amelynek szolgálatokat is tettem és amely gyáván így pusztulni hagy" - írta Tabról Gönczi Ferencnek 1944. június 25-én. Segélykérő leveleket írt a gettóból. Horthy Miidós kormányzó mentesítette Kunffyékat a zsidókra vonatkozó jogszabályok alól. Kiszabadulván július 14-én Budapestre utaztak az asszony gyógykezelése céljából. A lefoglalt vagyonát viszszakapta. Budapest ostromát a Gellért Szálló légó pincéjében vészelték át. 1945-ben, a háború végén nagy veszteségek érték a művészt. Kirabolták a somogytúri házát, sok száz, talán ezer képe is eltűnt. A békeidők kezdetétől kialakuló új rendszerben a földbirtokosi osztály állása miatt kellett rettegnie. Ismét vagyon elkobzás és internálás fenyegette. A birtok államosításának maga ment elébe. A szépen virágzó gazdaságát, a szőlőt, a halastavakat, a gyümölcsöst eltékozolták. Művészi tekintélye ismét megóvta őt a földbirtokosokat ért meghurcoltatástól. Lakóházát és a műtermét megtarthatta. Vállalta, hogy agg korában mindent elölről kezdve, ezentúl már csak a festészetéből lován megélni. Kunffy Lajos: Önarcképrajzok az óvóhelyen, fokozódó félelemben 1944. december. 51