Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

- — /ti^ĵ^ t^yry „E leállítás befejezte után festettem meg életnagyságú félalakokkal „Aratók" című képemet...Az időben készült a „Kezdődik az aratás", .Vezetik a tehenet a vásárról", a „Pásztorház gémeskúttal esti napfényben"... Ekkor készült első önarcképem is, barna köpenyben, kalappal..." 1926-ban családostul utazott Spanyolországba. Mallorca szigetére ment festeni. Hazajőve, talán a madridi Pradoban látott Velasquez képek hatására fogott egy nagyszabású, realista erőpróbába, „...szorgalmasan dolgoztam, főleg impresszionisztikus tájképeket festve. Készítettem azonban egy triptichonba foglalt 3 részből álló figurális művet is, amelyen egy földműves családot örökítettem meg..." - Az impresszionista képek a spanyolországi körutazás nyomán, a mediterrán vidék hangulatából fakadtak: „Generalife Hotel portása", „Táncolók Sevillában" - utóbbi vázlatképe, színes, derűs, könnyed érzéseket közvetítenek. Az 1926-ban festett „Mezőgazdasági munkáscsalád" triptichon három képe a: „Születés", a „Kenyérszegés" és „Az anya halála". - „...Először a középső képet festettem meg, amelyen az apa éppen a kenyeret szegi meg, és az anya a legkisebb gyereket tartja ölében. A legnagyobb leány a levest tálalja fel. Ez a család nagyon megfogott, mert a gyermekek száma már nyolcra emelkedett, és az anya még mindig a legszebb arcú volt köztük. Szinte madonnaszerű volt az arca. Ezt festettem a legnagyobb passzióval. De a gyerekek is mind dolgosak és kedvesek voltak. Mikor a nagy kép elkészült (2 m magas és 4 m széles), akkor fogtam hozzá az oldalképekhez, melyek egyike az első gyermek bölcsőjét ringató anya, a harmadik kép az anya halálát, a koporsó előtt álló apát, karján a legkisebb gyermekkel ábrázolja." A képsoron uralkodó puritán családi ünnepélyesség halálos végű drámában végződik. Már a gyermek születésnél álló kaszás apa is baljós érzületű a háttérben kivehető, komódon álló korpuszszal. A megélhetés gondja, a sok gyermek életlehetőségét korlátozó szegénységbe való beletöródöttség érzése terjeng a zárt szobák szürke terében. A festői munka hosszú ideig tartó, többszörös modell beállítást szükségeltető vesződsége, a családdal személyes viszonyt teremtő napi események Kunffy Lajos ecsetjét elnehezítették. Egyfajta szociológiai szemlélet hangolja át a festői törekvést. 1927-ben 41 képéből a Műcsarnokban volt kiállítása. 1930-ban egy Belgrádban és Bukarestben megnyílt magyar festők kiállításán delegátusként jelent meg a közoktatási miniszter megbízásából. Kunffy ez alkalmakkor is kitűnt diplomáciai tehetségével. „...1930-ban Klebelsberg közoktatásügyi miniszter megbízott, hogy Iványi Grünwald Béla kollégámmal képviseljük egy belgrádi kiállításon a magyar művészeket. Ekkor ugyan Magyarország nem volt oly viszonyban Jugoszláviával, hogy hivatalosan rendezhetett volna ott kiállítást, azonban szívesen látta, ha mi művészek piacot keresünk magunknak, mert a háború után nagyon nehéz volt képzőművészeti alkotásokat értékesíteni. Volt azonban Szerbiában több kollégánk, akik Pesten végezték művészeti tanulmányaikat, s ezek örvendezve vették tudomásul a tervezett kiállítást. Sikerült megnyerniök a kiállítás védnökéül Pál herceget, Sándor király unokafivérét, aki diplomáciai ügyekben a királyt képviselte... 49