Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)

A késő római kor pénzverése

*»9r‘»x

A Szőlősgyörökön előkerült bronz érmén Galerius császárt kissé rendhagyó módon fátyolban ábrázolják, ami arra utal, hogy az érmét már halála után adták ki, a hátoldalon Fortuna alakja tűnik fel.

pénzei, de megtaláljuk több pénzverde érméit is: Cyzicus, Róma, Nicomedia, Sirmium, Arelate, Constantinopolis, Thessalonica, Aquileia, Treveri. Az éremforgalom megszűnésének másik oka a barbárok szövetségesként történt betelepítése Pannóniába.

A vitrinbe gyűjteményünk 3. és 4. századi római érméi kerültek, amik jóval jelentősebb számban találhatók meg mint az első két század veretei, az 5. századból pedig egyáltalán nem ismerünk pénzeket. A 2. század végén polgárháború volt a birodalomban, míg a 3. század közepét katonai anarchia jellemezte. Ennek következtében sűrűn váltották egymást a császárok. A császárok többsége csak pár évig uralkodott, de ismerünk olyat is, aki mindössze pár hónapig. Florianus császár 276 júniusától szeptemberéig volt hatalmon, de ezen rövid időszak alatt is veretett pénzt, amiből a kiállításon is bemutatunk egy darabot. A 2-3. századi érméken gyakori, hogy a császár feleségének arcképe önállóan is megjelenik a pénzeken. Gyűjteményünkben erre példa Otacilia, Salonina vagy éppen Helena császárnék pénzei. A 4. században uralkodó császároktól, főleg I. Constantinus, Licinius, II. Constantius, I. Valentinianus és Valens idejéből nagyon sok érme ismert Somogy megyéből. I. Constantinus vallásszabadságot adott a keresztényeknek, miután 312-ben egy győztes csata előtt látomása volt. Krisztus görög monogramját (XP) látta, és egy feliratot, hogy „E jelben győzni fogsz!”. A kiállítás legkésőbbi darabjai I. Theodosius és Arcadius császár idejéből származnak, és Kaposújlakon találták őket. Ilyen késői — 4. század végi, 5. század eleji — érmék a provincia (a Dunántúl) északi részén meglehetősen ritkák, de errefelé sem gyakoriak.

16