Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)

A Római Birodalom pénzverése

A RÓMAI BIRODALOM PÉNZVERÉSE • 2.VITRIN

A Római Birodalom területén a korai császárkorban jellemzően nem volt egységes pénzverés. A nyugati provinciákban a római pénzrendszer szerint készültek az érmék, míg keleten a korábbi hagyományokból eredő helyi pénzek készítése és forgalma volt az uralkodó. Az érmék - más antik pénzektől eltérően - nagyon változatosak voltak. Az előlapon a legtöbb esetben az uralkodó vagy valamelyik családtagjának portréja látható, míg a hátlapok rendkívül sokszínűek lehettek: (a császár politikai programja szerint kiválasztott) istenábrázolások, az uralkodó által emelt vagy felújított épületek, utak, vízvezetékek. Szintén a hátoldalon tűnnek fel propaganda hírek, például egy másik nép felett aratott győzelem, vagy egy adócsökkentés híre. A pénzek a hatalmas birodalom minden részébe, sőt még azon túl is eljutottak. Azonban az új kibocsátású pénzekkel elsősorban katonák, hivatalnokok és Róma közelében élők találkoztak. A császárság első századaiban készültek aranypénzek (aureus, quinarius aureus), ezüstpénzek (denarius, quinarius) és különböző rézpénzek (sestertius, dupondius, as, semis, quadrans).

Pannonia elfoglalása az i. sz. 1. század elején történt, elsősorban a déli és nyugati területeket foglalták el először. Pannonia keleti részét feltehetőleg csak Claudius uralkodása alatt, i. sz. 50 körül szállták meg, és lett a birodalom része. A császárkor első két évszázadában nem volt állandó pénzverde Pannóniában, sőt a

Germanicus Augustus császár hadvezére volt. aki Pannóniában is hadakozott. A nevére is vertek különböző címletű pénzeket, mint ezt a Somogy megyében talált dupondiust is.

13