Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
1. A település és temploma az írott forrásokban
Molnár István nak, talán ekkor már katonák lehettek itt.26 A még magyar kézen lévő Csurgót és Kanizsát összekötő, a falun átmenő út jelentősége ekkor igen nagy lehetett, ez is indokolhatta az erődítési terveket. Nem tudjuk, hogy a megerősítés megtörtént-e, a feltárás csak a templomra és közvetlen környezetére terjedt ki. A temetőárkot megtaláltuk, de mélyebb ároknak vagy sáncnak nincs nyoma. Ha volt, akkor a templomtól távolabbi, feltáratlan részen lehetett. 1559-ben hódoltató leveleket küld a török (egy bizonyos Ali bég) Iharosba.27 1557-ben 3 porta, 4 szegény, 13 puszta telek, 1664-ben 4 adózó porta volt a településen. 1563-ban a már királyi tulajdonba került faluban 17 telkes jobbágy, 1 bíró, 1 kocsmáros, 1 jövevény (novitius) 5 szegény (pauper), 4 házas zsellér, 1 koldus lakik.28 Az elkövetkező időszak is igen nehéz volt a falu életében. Csurgó eleste után gyakorlatilag a frontvonalon feküdt, mindkét fél adóztatta, robotoltatta a lakóit. 1567-ben Csicsó maradék lakói Iharosra menekültek29, ami talán a hely megerő- dítésével függhet össze. A 15 éves háború pusztításai is erősen érintették a kanizsai uradalomhoz tartozó területet. 1582-ben és 1596-ban 1,5 adózó porta volt a településen.30 A 15 éves háború előtt a török 13 adózót listázott, bár megemlítették, hogy többen élnek a településen, 1597-ben, a 15 éves háború elején a kanizsai vár számára 22 adózót írnak össze. Egy néhány évvel korábbi, háború előtti összeírás 21 adózót említ, míg máshol az adózók fele/harmada elpusztult.31 Bár a különböző adatok nem mindig megfeleltethetőek, az leszűrhető, hogy Iharos lélekszáma ekkor jelentősen nem csökkent, talán védettebb lehetett, mint a környező falvak. Az 1599-es portális összeírás 27 házat (már nem a telek az adózás alapja) említ.32 Kanizsa elestével Iharos is stabilan török kézre került, a kettős adóztatás továbbra is megmaradt, így tudjuk, hogy 1626-1627-ben Ráttky Miklós a földbirtokos és, hogy 1 negyed és 1 egész porta után adóztak a településen.33 Erről az időszakról kevés forrásunk van, a hadjáratok nyilván nagy pusztítással jártak, de később láthatóan újraindult az élet. 1631-ben Simoides Tamás személyében evangélikus lelkésze lett a településnek.34 Zrínyi téli hadjárata, majd a visszafoglaló háborúk újra nagy pusztítást okozhattak. A feltáráson jeleket találtunk arra, hogy valamikor a romos templomba temetkeztek. Ez valószínűleg a 17. század elején és/vagy a század utolsó harmadában történhetett. 26 Őze 1996.1. kötet 348., az iharosi templom lehetséges erődítéséről: Tolnai 2005. 33.; M. Aradi 2013.212. 27 Szepesiné Simon 2011. 158. 28 Kanyar 1989. 78-79., T. Mérey 1966. 191. 29 Kanyar 1989. 78-79. 30 T. Mérey 1966. 191. 31 Szakály 1992. 22-26. 32 Szakály 1992. 24. T. Mérey 1966. 191. 33 Dominkovics 2007. 49. 34 Payr 1924.1. 475.
