Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)

2. A templom környezete

Iharos Középkori telnploma

4. kép: A Glaser Lajos által rekonstruált középkori úthálózat Iharos környékén (Gláser 1929. alapján)

a tengerparti útra csatlakoztak (4. kép). Másik fontos kereszteződés az egykor a településtől északra lévő, azóta már nem létező Szentpálnál volt. Ide a Balaton déli partján futó útról Balatonberénynél lecsatlakozó, Vörsön, Paton átmenő, illetve egy Szigetről induló, Hedrehelyre, Hencsére, Lábadra, Nagyatádra vezető út érkezett, majd ment tovább Kanizsára és Zákányra.50 Az említett utakat, azaz Csurgót, illetve Szentpált összekötő út mellett feküdt Iharos. Csurgót feltehetően Nagymartonon át közelítették meg, ennek az útnak ma is látszik a nyoma. Az út északon Berényen át Sand felé is leágazott.51

A térségben aló. század első felében működő, marha és bor szállítására használt külkereskedelmi utakat Szakály Ferenc vizsgálta. Az Alfölddel Bátmonostornál kapcsolatot tartó, Pécsről, Szigeten, Babócsán, Bélaváron, Csurgón át Zákányra menő út ekkor is őrizte fontosságát. Csurgón, Babócsán, majd Siklóson és Eszéken át Belgrád felé is haladt egy fontos útvonal. Az Alföldről Patajon át érkező út, Simontornya, Tamási, Hetes, Segesd érintésével érte el Szentpált, majd

50 Glaser 1929. 267. és 272.

51 Glaser 1929. 277.

13