Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
2. A templom környezete
Iharos Középkori tolnploipa 2. A templom környezete 2.1 A középkori település elhelyezkedése A templom körül az első terepbejárást dr. Költő László és a helyi fiatalokból álló Szent László Lovagrend tagjai végezték. A feltárások alatt a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai is bejárták a templom környezetét, közben fémkeresőzést is végeztünk. Majd 2016-ban a Civil Régészeti Alap szervezésében a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai40 és a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékének hallgatói végeztek több környékbeli településen terepbejárást. Az egykori templomtól északra, északnyugatra lévő területet a mai település házai, illetve egy fenyőültetvény miatt nem lehet bejárni.41 A templomtól keletre lévő domboldalban nagyobb mennyiségű későközépkori kerámia került elő. A területen talált leletanyagban több Árpád-kori kerámiatöredék is volt, de egyértelműen a kora Árpád-korra datálható nincs közöttük. 2016-ban vassalakot is találtak itt. A patak túlpartján jóval kevesebb késő középkori és kora újkori kerámiatöredék volt. A templomtól délre lévő bejárható területeken, nagyjából 600 méter hosz- szan késő középkori (a 13. századtól datálható) kerámia gyűjthető. A templomtól 3-400 m-re nyugatra, a falu déli része és a falutól nyugatra húzódó erdőség között is van egy kis szántott terület, amelyben hasonló korú kerámia volt. A terepbejárási adatok alapján a középkori falu a templom mellett, elsősorban délre, nyugatra és valószínűleg északra, viszonylag magasan fekvő területeken húzódott. A templomtól keletre lévő domboldal is lakott volt, de itt a nagyjából 150 méterre keletre folyó vízfolyás (Titok-bereki-árok) korlátozta a település kiterjedését, a mélyebb részek nem voltak alkalmasak megtelepedésre, a patak túlsó oldalán is csak kevés kerámia volt. A talált leletanyag alapján a 12-13. századnál korábbi megtelepedésnek nincs egyértelmű jele a templom melletti területeken. Ha volt is a falunak kora Árpádkori előzménye, ez máshol feküdhetett, de lehetséges, hogy a korábbi kiterjedt erdős területek csak későn, a 13. században kerültek betelepítésre. A szomszédos település, Berény a neve alapján korai falu lehet, de ide is hospesek érkeztek a 13. században. Iharost először 1268-ban említik, az akkor megnevezett tulajdonos apjának és a falu nevének megegyezése is a késői alapításra utalhat. Keletre, a domb aljában egy észak-déli irányú vízfolyás található, ettől keletre van a Csurgót és Iharosberényt, illetve Nagykanizsát összekötő főút, amelynek elődje a régi térképek és okleveles források alapján korábban más nyomvonalon futhatott. Az ásatás eredményei alapján az egykori templomkörzet keleten túlnyúlhatott a mai temető területén, ugyanakkor nyugaton annál kisebb területre terjedhetett ki. A domb korábban más alakú volt, keleti és déli része lepusztulhatott, a 40 Honti Szilvia, Varga Máté, Papp Zoltán, Cserép Tamás 41 Horváth Győző közlése alapján a mai falu területén is került elő középkori kerámia különböző földmunkák során. II
