Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
6. Építészeti elemek
6.9. A sírkamrák le- és bejáratai, ajtók, aknák, lefedések, elfalazások és betemetések 93 Dyggve feltételezte az I. sírkamránál, miszerint a felszíni épületből csapóajtós aknával lehetett volna megközelíteni az alatta levő helyiséget (Dyggve 1935 Fig 1 .).360 A II. sírkamra lejáratánál megtalált lapos fedőkő hasonló struktúrára utalt.361 Ugyanakkor az előkamra megmaradt boltíve magasabban volt, mint a sírkamráé, így a függőleges akna helyett egy meredek lejárat körvonalazódott. A lejáratok helyes rekonstrukciójának lehetősége (földdel való eltömés) a bulgáriai sírkamrák lejáratainál ismertek alapján már korábban felvetődött (Dyggve 1935 62-77 Gosztonyi 1943 1 16)362, de Pécsett csak a XIX-XX. sírkamrák kiásása után került elő olyan bizonyíték, ami ezt alátámasztja, és ami alapján Visy Zsolt megadhatta a lejáratok használatának helyes rekonstrukcióját (Visy 2007A 7 2007C 112 2007D 138). Az I—II., a XIX-XX. és a XXIV. sírkamrák ásatási eredményeiből ma már tudjuk, hogy a föld alatti sírkamráknak nem volt állandóan hozzáférhető bejárata, hanem az előkamra nyílását kővel berakták363, majd az oda levezető meredek aknát földdel töltötték fel364. Az l-IV., VI., VIII-IX., XIX-XXV., XXIX. sírkamrák lejáratai ilyenek voltak (bár talán a Vili. sírkamrának nem volt előkamrája - Fülep 1984 146). Sokkal rö- videbbek, de egyben jóval meredekebbek is voltak, mint a Róma városi Priscilla-katakomba rekonstruált lejáratai (Tolotti 1968 276). A meredek lejáratot jól szemlélteti a falakkal szorosan körülvett ulcinji (Montenegro) sírkamra (MuoviC 1978 660). Esetenként az akna oldalait kőpakolással/kőfallal erősítették meg.365 Az I., XX. és XXIV. sírkamráknál biztosan, de a II. és IV. sírkamrák bejáratánál is feltételezhetően fennmaradt egy-egy kifelé induló falcsonk, a Vili. sírkamra D-i falában pedig két bemélyedés. így tehát a kétszintes sírépítmények legtöbbjénél a sírkamra és a felszíni építmény bejárati nyílásai ugyanabba a függőleges falsíkba kerültek (Visy 2007C 111 2007D 137). Gosztonyi Gyula másban tévedett. Az I. sírkamra bejáratát teraszosan a felszíni épület elé tolta, amit Fetter Antal makettje is követett (Gosztonyi 1943 Fig. 6/e-d Fülep - Burger 1979 245 Fülep - Bachman - Pintér 1988 27 Fülep 1984 147 Boros 2002 15).366 Az V., a XVI., a XXXI. (Cella trichoral) és a XXXII. (Cella septichora) azonban félig voltak csak földbe süllyesztve. Megközelíthetőségük, látogathatóságuk biztosítása fontos volt, így rövidebb lejáratukat nem eltömött rámpaszerű akna fedte. Megmaradt az V. sírkamra küszöbe és az ajtó tengelyét tartó félgömbös persely helye, illetve a XVI. sírkamránál az ajtószárny kőbecsapolásának nyoma.367 A XVI. sírkamra közösségi sírkamra volt, gyakoribb temetkezésre számíthattak, biztosítani kellett a könnyebb bejutást, így ajtaja valószínűleg nem volt eltemetve. Ezen épületek belsejébe a felszíni ajtón keresztül egy néhány lépcsőfokból álló, kevésbé meredek lépcsőn vagy rámpán lehetett lejutni.368 A VII. sírkamra bejárata Fülep Ferenc leírása alapján egészen egyedi lehetett. Helyét az ásató a D-i oldalon vagy felül tartotta elképzelhetőnek. A sírkamrában talált ívbordák és oldalvájatok akár a mozgatható lapokkal 360 Később a salonai sírkamrákat már Dyggve is helyesebben rekonstruálta, ahol az ún. pozzetto külső, aknaszerű lejárat volt (Dyggve 1951 101), míg a pécsi sírkamráknál inkább meredek földlépcsőket vagy rámpát készítettek. 361 A Korsós sírkamra lejárata felett talált, másodlagosan felhasznált kőről Visy Zsolt megállapította, hogy nem volt elég egy üregesen hagyott lejárati nyílás elfedéséhez (Visy 2007C 115 2007D 140). Ezzel szemben a nisi mártírium lejáratát valóban kőlappal fedték be (Rakocija 2011 20). 362 Például a szófiai Nemzeti Könyvtár alatti sírkamra bejárata is el volt falazva (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 75). 363 A római katakombákban található galériák sírhelyei, az arcosoliumok is le voltak zárva (Marucchi - Vecchierello 1935 105), de Nis sírkamráinál is ez történt (Rakocija 2011 35), ami a sírok intimitása okán természetes is. Ugyanakkor például a diocletianopolisi (Chissar, Bulgária) mozaikos sírkamra falaiban lámpafüggesztő kampók voltak (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 47-49), ami arra utal, hogy oda bejártak. 364 Az eltömedékelést Visy Zsolt a lejárati akna épített lefedésének hiányával és a vízbetörés veszélyével bizonyította (Visy 2007C 116 2007D 141). A lejárati aknák feltöltését helyi jellegzetességnek tartotta, mivel a Balkán felé rokonítható sírkamrák e jellegének párhuzamai Salonában hiányoznak (Visy 2007C 119 2007D 145-146). 365 Henszlmann Imre felmérése alapján készült Benkő H. rajza (Henszlmann 1873 Abb.4.), melyen jól látszanak az I. sírkamra bejáratától kifelé induló folyosó oldalfalazásának indításai. A tényre legutóbb Visy Zsolt hívta fel a figyelmet, megállapítva, hogy a folyosóhoz és falakhoz nem tartozott épített föld alatti lefedés (Visy 2007C 113 2007D 138). 366 Az l-ll. sírkamrák Fetter Antal által készített későbbi makettjein már ez a téves rekonstrukció látható. Később Kraft János geomorfológiai vizsgálatai bizonyították, hogy a székesegyház és környéke területen kívül az újkorig mesterséges terasz nem is létesült (Kraft 2006 24). A kővágószőlősi sírkamra lejárata esetében hasonló a helyzet (Hajnóczi 1985-86 229-236). A Mecsek lábának lejtése Pécsett nem olyan meredek, hogy néhány méteres távolság kiadhatna egy teljes szintkülönbséget (Visy 2007 C 116 2007D 142). 367 A Salona-Monastirine temetőjének4. sírkamrájában talált kősínen csúsztatható„tolóajtóhoz"hasonló különleges ajtó Pécsett eddig még nem került elő (RendiC-MioCeviC 1954 53-70 Abb 2 Taff I.4 Visy 2007C 119 2007D 145). 368 A pincének meghatározott csopaki római kori helyiség lépcsője a pécsi VII. sírkamra felvezető lépcsőjének rekonstrukciójához hasonlóan oldalról nyílt (Kuzsinszky 1920 173-174).
