Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
6. Építészeti elemek
92 6. Építészeti elemek rültek (l-lll.,V., IX., XIX.,), de van példa a nyugatira (IV., XXVII.) és a keletire (XXXIII.) is. Ugyanakkor nem voltak feltétlen tartozékai a sírkamráknak. A Vili. és XX. sírkamrákban való hiányuk a leglátványosabb, mivel közeli párjaikban (IX. és XIX.) ott vannak. A falfülkék általában a falak közepére kerültek, de ez alól is van kivétel: all. sírkamrában annyira tolódott el középről Ny felé, amennyire a szemben lévő bejárat is, a XXVII. sírkamra esetén két fülkét kellett elhelyezni, a XXXIII. sírkamrában pedig a nagy szarkofág miatt kellett eltolni. A XIX. sírkamrában viszont talán csak a véletlen számlájára írható, hogy 20 centiméterrel közelebb van a K-i oldalhoz. A fülkék kérdése szorosan összefügg a korsó és pohár, illetve üveg- és edénymellékletekkel. Semmiképp sem eucharistiaként helyezték el bennük őket (Hudák - Nagy 2009 33-34), hanem inkább a keresztény halott „jutalmát"jelentő örök élet vizének jelképeként.357 Sírkamrák fülkéi esetében főként kultikus rendeltetésről van tehát szó, a praktikum (például mécsestartó, étel-ital melléklet) többnyire kizárható.358 (Az alapvetően pogány eredetű étel-ital mellékletadás szokását a későbbiekben tárgyaljuk majd, a hozzájuk kötődő szimbólumokkal együtt.) A fülkék kifestése azonban gyakori. Nem csupán Itáliában vagy a Balkánon, de Szíriában is van rá példa (Saliby 1993 268). A pécsi temetőben a Korsós-sírkamra fülkéjét díszítették így. Sopianae késő antik temetője területén nemcsak a sírkamrákban, de néha a sírokban is előfordultak fülkék (G/6., 35., L/47, 84., 89. - Fülep 1984 18),359 melyek némelyikébe üvegmelléklet került. Az üvegmellékletek és a fülkék összefüggése tehát itt is vitathatatlan. A pécsi temető sírjaiban talált nagyszámú üveg azt is mutatja, hogy ez a melléklet igen fontos, és főleg a sírkamráknál kiegészült a fülke elkészítésével. A szokás továbbélésének például a mezőkászonyi és mezőkövesdi népvándorláskori germán földsírok földbe vájt fülkéi tekinthetők (Lehoczky 1897 32-40, Lovász 1997 124-126). Az alföldi 5. századi germán sírok fülkéi talán ariánus (vulfiliánus) keresztényekre utalnak. 6.8. Előkamrák A sírkamra és kijárata közé iktatott helyiségek, folyosók egy része a temetési szertartásokkal összefüggő kultuszcélokra szolgált az ókorban. Ilyen például a mykenei Atreus-kincsesház köralapú, álboltozatos, hatalmas főtere, mely mellett maga a sírkamra eltörpül. Pécsett ezzel szemben éppen a boltozott terek jelentik a sírkamrát, az előhelyiségek pedig a praktikumot, a bejutást szolgálták. A kisméretű sírkamrák mellett általában még azoknál is kisebb helyiségeket találunk. Ezek az előkamrák és a lejáratok. Egyszerű rendeltetésként az előkamrák az eltemetett bejáratok elfalazásának helyszínei védik a sírkamrát a bejutó földtől és törmeléktől. A lejáratot és sírkamrát összekötik és egyben szét is választják. További funkció figyelhető meg az I. sírkamránál, ahol kifestették, tehát díszítésével már a sírkamra felé kötötték. A Mauzóleum előkamrája másodlagos szándékkal temetkezési helyként is szolgált, amikor a sírkamra már betelt. A pécsi sírkamrák megtalált előkamráit később toldották a főkamra bejáratához, hiszen faluk csak hozzáépült, de nem volt bekötve a sírkamra falába. Az Apáca u. 14. szám alatti XIII. számú épület viszont nem föld alatti sírkamra, így a bejárat mellett leválasztott helyiségei sem tekinthetők előkamrának. 6.9. A sírkamrák le- és bejáratai, ajtók, aknák, lefedések, elfalazások és betemetések (Illusztrációk:292. p. 6.9.1-293. p. 6.9.3.) A legtöbb pécsi sírkamra bejárata (lejárata) elkülönül a felszíni épületek bejárataitól. Az I. sírkamránál a 19. századi átépítés ellenére Henszlmann Imre még felismerte az eredeti lejárat helyét (Henszlmann 1876 38). A sírkamrák kutatásának történetében azonban a lejáratokkal kapcsolatban két hibás ötlet is felmerült. Az egyiket Ejnar 357 Az ókeresztény sírkamrák fülkéi és az örök élet vize közti kapcsolat igazolásához egyes esetekben még a korsó vagy pohár ábrázolása sem szükséges, elég csupán madarakkal utalni rá, hiszen azok már a pogány időszakban is gyakran kantharosz, kratér, vagy más edények két oldalán szerepeltek. Erre példa Szófia keleti temetőjében az 1. sír É-i fala, illetve az 5. sír festménye vagy a Nemzeti Könyvtár alatti sírkamra (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 60 64 75). Ugyanakkor már a 3. századtól van arra példa, hogy a boros pohár az eucharistia jelképe. 358 Ennek ellenére bulgáriai sírkamrák esetében felmerült a fülkék praktikus használata is (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 59). 359 A pécsett talált fülkék nem azonosak a sírok végében a fej számára kialakított fülkés végződéssel, amelyek Nis temetője esetében akár egyházi személyekre is utalhatnak (Rakocija 2011 25).
