Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
6. Építészeti elemek
90 6. Építészeti elemek A sírok oldalfalainak szerepe is eltért néha egymástól. A XII. sírépítmény festett sírjának Ny-i oldalát nem festették ki (Fejes 1927AC Szönyi 1927BC JPMÉ Adattár 221 Nagy L 1938 40 Gosztonyi 1939A 118 1943 32, Fülep 1984 67). Az Apáca u. 8. szám alatti festett ikersírnak viszont éppen a K-i fala maradt üres! Elképzelhető, hogy a zárófalakat mindkét esetben kívülről, a sírbelső kifestése és a holttest behelyezése után húzták fel, ezért nem lettek kifestve (Fülep 1969B 4,1984 148). A hypogeumok sírjait alapvetően három módon fedték le. Egyrészt nyeregtetőszerűen (IV., VI.), másrészt lapos tégla vagy kőlefedést kaptak (II., V., VI., XIX-XX., XXVII.). A VI. és XX. sírkamrákban, valamint a XIII. számú temetői épület padlója alatt együtt voltak a nyeregtetős és lapostetős sírok.342 A harmadik típus a valódi sírfedés feletti boltíves sírborítás (arcosolium), amit azV. és talán a VII. sírkamrákban (Fülep 1984 150) láthatunk.343 A legközelebbi arcosoliummal ellátott sírhely Sárisápon feltételezhető (Quadriburg III. FIorváth - Kelemen - Torma 1979 308-308), keresztény kötődése azonban kérdéses. A végüknél összeszűkülő sírok mind a sírkamrákban (Cella trichoral), mind azokon kívül a bennük talált mellékletek alapján már inkább középkori szokást tükröznek, kivéve talán az L/82. festett sírt. 6.7. A sírok feletti falfülkék, lyukak (illusztrációk:292. p. 6.7.1-6.7.2.) A 4-5. századi sírkamrákból jól ismert falfülkék előzményeit több helyen és korban megtalálhatjuk. Ismertek a neolit hypogeumokból (például Málta) és sírkamrákból (Schwörstadt - Gersbach 1968 Taf. 52), a Nimrúd/Kalhu városnál talált Kr. e. 9-8. századi asszír királynői sírokból (Damerji 1999 Abb. 16-21 )344, a Kr. e. 2. századi tunéziai Thugga melletti toronysíremlékről (Liberti - Bourbon 1996 203), a kelta fejkultusz emlékeiről (Roquepertuse) stb. Római környezetben nem csupán késői és ókeresztény sírkamrák sajátsága a beépített fülke (Schmidt 2000 279). Magánházakban345 vagy szentélyekben is alkalmazták szobrok elhelyezésére (például larariumok esetén).346 Az 1. század utáni antik zsinagógákban is állandósult a Tórafülke helye, majd végül keresztény rítusok alkalmával is használtak fülkéket (például a római Szent Ágnes-temető föld alatti kápolnájában - Marucchi - Vecchierello 1935 175). A Nero cirkusz közelében talált új, I. mauzóleumban tizenegy falfülke volt (Magi 1966 219). Chissar késő antik sírkamrájában hat (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 48-50), míg Chur-ban a Szent István-templom alatti sírkamrában egy fülke és három loculus. Kölnben a Jakob utcában talált sírkamrában két sír mellett három fülke volt (Fremersdorf 1929), míg Köln-Rondorf 6. sírkamrájában szintén két sírhoz csak két fülke tartozott (FIaberey 1961 335). Ezeken a kölni lelőhelyeken az azonos sírkamrákban levő fülkék is különböztek egymástól. Köln- Rondorf temetőjében az 1. sírkamrában 20 felett volt a fülkék száma, a 6.-ban kettő, a 7.-ben pedig több mint 10 sírra csak egy fülke jutott, illetve a többi sírkamrában egy sem volt (FIaberey 1961 342).347 Diocletianopolis (Chissar, Bulgária) mozaikos sírkamrájában 6 fülke volt (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 48-50), melyek száma és elrendezése leginkább a helyiség szimmetriájához igazodott. A fülkék száma tehát nem feltétlenül egyezik meg a sírkamrákban megépített sírok számával. A fülkék tájolásával összefüggésben Krisztus jelképe is megjelent az ókeresztényeknél. A szír vértanú akták szerint a keresztet a keresztény gyülekezőhelyek keleti falára festették (Vanyó 1988 159). A kereszt azonban nem az ima irányának meghatározására került a keleti oldalra, hanem mind az ima, mind pedig a kereszt együt342 A sírkamrákon kívüli, lapos kővel fedett sírokkal kapcsolatban felmerült a lehetőség, hogy népvándorlás koriak (Fülep 1984 148). Ugyanez a sírkamrák sírjai esetében nem feltétlenül igaz. 343 Róma katakombáiban oly gyakori arcosolium pécsi megjelenését Gosztonyi Gyula azért tagadta, mivel még nem ismerhette az V. sírkamrát (Gosztonyi 1943 127). 344 Az asszír királynői sírok falfülkéiben még edény is volt! 345 Oberriexingenben például római villaépület alatti pincében találtak falfülkét (Zürn 1962 168 170), mely akár a mai borospincék hasonló fülkéinek szakrális indíttatású elődje lehetett. 346 Pompeiiben egy 1. századi lararium fülkéjében látható étel-ital áldozat bemutatásának festménye (Regio: VII xi 11 u. 14A-Deckers 1984 280). 347 Keresztény épületek esetén sem csupán a sírokban alkalmaztak falfülkét. Szíriában például - a későbbi mohamedán szokáshoz hasonlóan - a templomba való belépés előtt a hívek megmosták a kezüket. Ilyen kézmosó vályú felett is volt falfülke (Ruprechtsberger 1993 224). A római Domitilla-katakombánál épült Ss. Nereus e Achilleus-bazilikában pedig már a 4. század végén az apszis fülkéjébe került a püspöki trón (Marucchi - Vecchierello 1935 157). A Szent Félix és Szent Adauctus tiszteletére a 4. században épült bazilika (Comodilla-katakomba) három apszisában is fülke volt (Marucchi - Vecchierello 1935154).
