Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
6. Építészeti elemek
6.6. Sírok a sírépítményekben, sírkamrákban 89 helyezni, vagyis a sírkamrák É-i falánál elhelyezett fősírok valóban az elsők, de már tervezéskor is számoltak további sírokkal.336 A sírkamrák kiraboltsága és bolygatottsága miatt a legtöbb Ny-K irányú sír esetében is csak feltételezni lehet a halottak fejjel Ny-i irányba történő behelyezését. Ez alól kivételek a XIII. és XV. számú épületek sírjai (ott Fülep Ferenc meg tudta figyelni a csontvázak helyzetét), illetve azon sírok, amelyek aljában egy kőpárna pontosan mutatta a fej egykori helyét (a II. sírkamra 1. sírjában, a G/1. sírban, azV. sírkamrában, a XIII. épület L/4. L/43, L/45. sírjaiban, illetve a XX. sírkamra É-i és Ny-i sírjának végén is megemelték a sírpadló szintjét - Fülep 1984 147 150).337 Duplapadlós sírokat több sírkamrában is meg lehetett figyelni (II., XIX.) ez azonban nem az irányítással függött össze. A sírkamrába másodlagosan beépített és átépített római sírládák mutatják, hogy az eredetileg tervezettnél végül több halott került oda, vagy a régebbi sírok megszüntetésével más közösség váltotta fel a korábban oda- temetkezőt (II., IV., Vili—IX., XXVII., XXXIII.). A XVI. sírkamrába ezzel szemben a tervezett befogadóképességéhez képest kevesebb sír került.338 Néhány sírkamrát tehát eleve több sír elhelyezésére építettek, illetve az egyetlen halott számára épült kamrákba később gyakran másodlagos szándékkal ugyan, de újabb sírok kerültek. (AzV. sírkamrába viszont később sem temettek több halottat.) Az eredeti szándéktól eltérően több szarkofágot (Mauzóleum) vagy a szarkofágokba különböző időkben több testet (XX. sírkamra) is behelyeztek, sőt a legutolsó halottaknak néha már csak a sírkamra padlóján juthatott hely (Mauzóleum).339 A sírkamrákban található sírok megépítése vagy a beletemekezés tehát általában nem egyszerre történt. A K-Ny irány tartása okán a döntően É-D irányú sírkamrákban nyilván mindig a bejárattal szemben levő, É-i fal mentén található sírba temettek először (kivéve a VI. sírkamrát). Ez volt a fő vagy elsődleges sír, amelybe valószínűleg mindig az építtető került. A következő lehetett a Ny-i oldalon levő sír, amire a XVI. sírkamra alapján gondolhatunk, hiszen ott a Ny-i oldalon levő sírsor betelt, a K-i viszont még nem, vagyis Ny-K sorrendet követtek. A XX. sírkamrában is a K-i oldalon található sírládába temetkezhettek legutoljára. Az abban látható festett rácsminta a kriszogrammal együtt keresztény sírra utal. A sírkamrán belüli néhány évtizedes eltérés a sírok építése között mutatja a festés megjelenésének pillanatát és egyben a többi sír keresztény voltának lehetőségét is felveti.340 Itt nyer értelmet a felszíni sírmező sírjai és a sírkamrák sírjainak tájolása közti összehasonlítás is, hiszen az utóbbiakban kénytelenek voltak egy építmény belteréhez alkalmazkodni, a később behelyezett sírok esetében eltérve a kívánatos Ny-K tájolástól. A régi sírok felnyitása és új halott behelyezése megfigyelhető szokás volt a pécsi temetőben is. Néhány sírkamra esetében a sírokat dupla padlóval látták el, aminek akár együttesen is érvényes két magyarázata lehetséges. Az egyik szerint a testek kiszárítása céljából lyuggatták át a felső padlót, az alatta levő csatorna szerepe pedig a„hullalé"elvezetése volt (Nagy L 1942 773 Gosztonyi 1943 36 Fülep - Bachman - Pintér 1988 28 Hudák-Nagy 2005A 27, 2005B 27). A másik lehetőség a Mecsek lábánál időnként magasan jelentkező talajvíz elvezetése. A sírok vízmentesítése pedig akár az újabb beletemetés szándékára is utalhat, hiszen kellemetlen, ha felnyitáskor a korábbi holttestek vízben úsznak. Pécsett ilyen átlyukasztott padlójú sírok a II. és XIX-XX. sírkamrákban voltak.341 336 Mindez az I. sírkamra boltozatán levő,.portrék"szempontjából lesz érdekes, hiszen ott a kifestés mindenképpen előbb történt, mint a beletemetkezés. A XIX-XX. sírkamrák tanúsága alapján ott sem feltétlenül egyetlen sír elhelyezésével számoltak a kamra építésekor. A négy portré tehát akár négy eltemetni szándékolt családtagot is mutathat. 337 Valószínűleg általános divat volt párnát tenni a halott feje alá, de a szerves anyagból készült párnák nyomai csak ritkán maradtak meg (Id. Nis - Rakocua 2011 25). 338 A kommunális sírkamra teremszerű helyiségében földön sorakozó sírok ilyen elhelyezése nem egyedi. Hasonló megoldást láthatunk például S. Antioco (Cagliari) temetőkatakombájában, Churban (Svájc), Xantenben, Trierben stb. (Liccardo 2004 12. kép Schmidt 2000 252-258). 339 A Szent Ágoston által felhozott esetek (az eltemetettek felett eltemetik magukat - De moribus ecclesiae et manichaeorum I 34) azonban valószínűleg nem erre vonatkoznak, hanem a sírokban lakomát rendező falánk és részeg bűnösök elkárhozására (Vanyó 2005 261). 340 A drága sírkamrák építésének szokása elterjedtebbnek tűnik, mint a kevésbé költséges kifestésük. 341 Átlyukasztott sírpadló előzményeként az athéni Theseion körül feltárt, boltozott sírkamrák egyikénél fellelt hasonló jelenség említhető (Gosztonyi 1943 36 116). Dalmatiai analógiákkal: Tóth E 2006A 71. Hasonlót figyeltek meg Kölnben és Rómában a S. Sebastiano-katakombánál (Nagy L 1938 132), de a mágocsi sírkamra esetén is (Gábor 1998B). Ravennában viszont már nem csupán a sírokat, de az épületeket is veszélyeztette a talajvíz, így majd minden templom padlószintjét megemelték (Söries 2011 68).
