Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
82 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa ról, hanem valószínűleg újabb betemetkezések miatti átalakításról van szó. Úgy tűnik, hogy az egyes sírkamrák fölé épített függőleges aknák Sopianae temetőjében a Cella trichora2 kivételével későiek vagy másodlagos lejáratok voltak (Id. XXXIII. sírkamra, II. sírkamra?, VII. sírk.?). A középkorban a Szent Bertalan-templom kriptájának fala került a római maradványok fölé. Ekkor tehát megtalálták, de az ásató szerint már nem használták a római kori sírkamrát (Tóth Zs 201 OF 9). A 3. fázis kormeghatározása ugyanakkor bizonytalan, az antik építőanyagok középkori újrahasznosításának helyi szokása (Búzás 2010 4) alapján elképzelhető, hogy a középkorban kriptaként használták.31’ 5.39. XXXVI. sírkamra (Cella trichora2) (Illusztrációk: 290. p. 5.39.1.) 2010-11-ben ásta Tóth Zsolt. Jelenleg vissza van temetve. Az épület előtti római időkből cölöplyukak és gödrök kerültek elő, valamint az építkezés előtti római kori rézsűs felszínrendezés valószínűsíthető (Tóth Zs 2011B). A Cella trichora2 tájolása É-D (néhány fokkal Ny-i irányba eltolódva). Az épület kétszintes: egy föld feletti trichorából és a belső lejárattal megközelíthető föld alatti sírkamrából áll. A felszíni épület bejárata a déli oldalon volt. „Központi tere téglalap alaprajzú (6,56x4,78 m), amelyet nyugatról, északról és keletről egy-egy félköríves záródású apszis határol. A központi tér déli oldala nem az oldalsó apszisok déli szárával van egyvonalban, hanem túlnyúlik azon. A két oldalsó apszis íve azonos (átm: 4,78 m). A nyugati apszist kívülről négy darab vaskos (~ 1,05x1,05 m) pillér támasztja, így a másik két apszisnál is négy-négy támpillérrel lehet számolni [...] A központi tér déli oldala elé egy kis előcsarnokot emeltek (belméret 2,28x4,78 m). A falak vonalában kívülről ~ 1,17x0,98 m nagyságú oldalsó támpilléreket építettek. A narthex déli oldalához a sarkokon 1,30x0,98 m méretű pillérek támaszkodtak [...] az apszisok falvastagsága átlagosan 1,3 m, a narthex északi és déli faláé átlagosan 1,17 m, az oldalfalaké 1,30 m. Az északi és nyugati apszis falalapozása ~ 1,1 m mély [...] A kápolna belső járószintjéből nem maradt meg semmi [...] A déli oldalon két lépcsőfok lett azonosítható [...] Az alsó lépcsőfok előtti területet a külső talajszinten lapos, szabálytalan alaprajzú kövekkel rakták ki [...] a kápolna vízszintes belső járószintjét a legmagasabban jelentkező (külső) talajszinthez (északi apszis) igazították... [A sírkamra déli oldalát a kápolna bejárati helyisége északi falának] ...lesüllyesztett alapozása képezi, az északi, keleti és nyugati oldalon az apszisok záródásában emelték a kripta falait. A keleti és északi oldal falvastagsága jelentős: 1,3 illetve 1,2 m. A nyugati oldalon a keletihez viszonyítva leszűkítették a falvastagságot [...] a kripta nyugati oldala kiugrik az elméleti falsíkból. A kripta területét egy 0,6 m széles észak-dél irányú fal egy keleti és egy nyugati helyiségre osztja: A szűkebb (2 m széles) nyugati helyiség volt a kripta előkamrája, a szélesebb keleti helyiség (2,85x6,56 m) volt az elhunytak tényleges nyughelye [...] A kripta padlózatát terrazzo képezi, falazata vakolt (...) Temetkezés vagy annak nyoma nem került elő. [Felülről síkfödém zárta.311 312] A kripta belmagassága 2,5 m körül volt. [Az előkamrába a felszíni épület] ...délnyugati sarkában kialakított lejárón keresztül lehetett bejutni, vélhetően egy csapóajtón keresztül. A lejárat szélessége 1,3 m (...) a mintegy 2,5m különbséget a mérhető adatok alapján nyolc lépcsőfokkal hidalhatták át (...) A lépcső felszíne téglából készült, a bélés habarccsal összekötött kődarabokból. Az osztófal déli szakasza 3,2 m hosszú... [az északi szakasz hosz- sza nem ismert. A hypogeum előkamrájának járószintje alatt egy korábbi terrazzo réteg is volt, amiből] ...következik, hogy kisebb átépítéssel lehet számolni... [A sírkamra tört mészkőből és téglából vegyes falazással épült, keleti falába], ...annak aljától 0,5 m magasságban két kiegyenlítő téglasort építettek be, amely a megfigyelések szerint körbefut (...) A következő kiegyenlítés 1,3 méterrel magasabban jelentkezett (...) Itt azonban nem beszélhetünk körbefutó téglasorról. Ezen kívül a kődarabok közé helyenként tört tégladarabokat építettek be (...) A lapos, egyenletes felszínű téglát esetenként lapos homokkő darabokkal helyettesítették (...) A kőanyag túlnyomó része mészkő..." (Tóth Zs 2011B 7-11) Az épület közvetlen közeléből hiányoznak azok a sírok, melyek a többi sírkamrát általában körülvették. Ennek magyarázata egyelőre nem világos. Több lehetőség felvethető. Az egyik, hogy az alsó sírkamra léte mellett a felszíni építmény elsősorban szertartások céljára létrehozott épület.313 Ezt erősíti a sírkamra„hevenyészet- tebb" kiépítése (boltozat helyett síkfödém, tört tégladarabok, gyenge minőségű homokkövek beépítése a falba, a lejárat utólagos átépítése), ami a felszíni trichora megtervezettségével ellentétes. Másik lehetséges magyarázat, hogy a Cella trichora2 családi sírbolt volt ugyan, de a család később meghalt tagjait valami okból már 311 Visy Zsolt szíves szóbeli közlése. 312 A VII. sírkamra lefedése is hasonló lehetett. 313 A római Callixtus-katakombában található trichora épületet is szertartási célra használták és csak később lett kápolna a mártír sírja felett (Marucchi-Vecchierello 1935 104).
